Mielőtt azonban a semmiből felbukkanó, és mindent legyűrő robothadseregről fantáziálnánk, azt azért nem árt figyelembe venni, hogy a szóban forgó robot külső segítséggel tud haladni, sebessége pedig 3 cm/s.
A 0,3 grammos és 1,7 cm-es apróságban egy neodímium mágnes van, teste pedig egy papírból vagy polisztirénből készülő lap, amely hő hatására magától hajtogatódik a megfelelő alakra. Mozgásra bírni úgy lehet, hogy a bejárni kívánt felület négy sarkában elhelyezett elektromágnesekbe áramot vezetünk, így a neodímium mágnest a megfelelő irányba tudjuk taszigálni (ez látható a filmen is). Az aprócska robottal kis terheket is elcipeltethetünk, munkája végeztével pedig acetonba dobva a mágnest leszámítva teljesen feloldódik.
Na és hogy miért jó ez az egész? Hát azért, mert így például tabletta formájában lenyelhetünk pár ilyen robotot, amelyeket aztán az orvosok mágnesek segítségével például az emésztőrendszerben található sebekhez, gyulladásokhoz irányíthatnak – sőt, a jövőben még az is elképzelhető, hogy a robotkák minderre önállóan is képesek lesznek.
