Nincs időd napi szinten követni az eseményeket? Iratkozz fel heti hírlevelünkre! E-mail cím:

Megtette első útját a Hyperloop utaskabinja

2017. augusztus 02. - spidermanSzólj hozzá!

08-02
A Hyperloop One utaskabinja ráadásul elég gyorsan ment, csúcssebessége 300 km/ felett volt.

A Hyperloop One néhány héttel korábban már demonstrálta, hogy működik a levitációs technológiája, most azonban egy sokkal nagyobb lépést tett a vállalat afelé, hogy a hyperloop valósággá váljon: megutaztatta az XP-1 névre keresztelt utaskabint. Az XP-1 kabin mérete akkora, amekkora a tervek szerint tényleg lesz: 8,7 méter hosszú, 2,4 méter széles és 2,7 méter magas. Akár 20-24 ember is elfér benne viszonylag kényelmesen.

A kabint rendesen fel is gyorsította a HO: csúcssebessége 192 mérföld volt óránként, ami 300 km/h-s sebességnél is gyorsabb tempót jelent. Az autóval és a vonattal már ez a sebesség is bőven versenyképes, de a hyperloop simán alternatívája lehet az 500-1000 km-es repülőutaknak is. Persze az még odébb van, amíg valóban választani lehet a légi közlekedés és az emberi csőposta között; az XP-1 egyelőre csak 300 métert tett meg a tesztelés során. A Hyperloop One szerint a sebesség akár 1200 km/h fölé is növelhető, ha ezt sikerül elérni, akkor az azt jelenti, hogy a jelenlegi repülőgépekhez képest majd’ másfélszeres sebességgel lehet utazni a hyperloop rendszerében. Ehhez viszont új tesztpálya is kell majd, mert a jelenlegi csupán 500 méter hosszúságú.

A sebesség növelése ugyanakkor a következő fázisban még nem kap prioritást, most azoknak a problémáknak a megoldása következik, ami a gyakorlati használathoz feltétlenül szükséges. Meg kell oldani például azt, hogy a kabin a rendszerben lévő vákuum veszélyeztetése nélkül tudjon belépni és kilépni – amit egy zsilipelő rendszerrel nyilván meg lehet oldani, de éles teszteken kell megnézni, hogyan is fog működni mindez a gyakorlatban.

Hosszabb tesztpálya csak ezt követően válik szükségessé, amit viszont valószínűleg már nem is a Hyperloop One fog építeni – vagy legalábbis nem egyedül. A vállalat azt tervezi, hogy ehhez olyan országok segítségét fogja igénybe venni, amelyek szeretnék használni a rendszert. Mégpedig azért, mert így olyan helyre lehet majd építeni a tesztpályát, ahol később a működő hálózat részeként is hasznosítani tudják. A Hyperloop One még mindig évekre van attól, hogy egyáltalán azt lássuk, lesz-e belőle valami, de nagyon úgy tűnik, hogy a megfontolt haladásnak idővel meglesz az eredménye!