A múlt héten még csak arról volt szó, hogy további egy évig érvényben maradnak a kínai gyártóval szemben korlátozások, most viszont kiderült az is, hogy Amerika szigorít. A külföldi vállalatok eddig szabadon kereskedhettek a Huaweijel feltéve, hogy az általuk készített termékekben illetve nyújtott szolgáltatásokban az amerikai technológia aránya nem haladta meg a 25 százalékot. Mostantól ez az arány lecsökkent 0-ra, vagyis gyakorlatilag akkor is az amerikai kormány engedélyére van szüksége egy külföldi vállalatnak, ha amerikai gyártótól származó szögekre akasztják fel a dolgozók a munkaruhát.
Az intézkedés nem jelenti automatikusan azt, hogy a Huawei innentől kezdve gyakorlatilag semmilyen készüléket nem fog tudni gyártani, hiszen egyáltalán nem kizárt, hogy az amerikai kormány kiadja a kereskedéshez szükséges engedélyeket. Ennek a szigorításnak az elsődleges funkciója – azon túl persze, hogy Trump még mindig arra játszhat, hogy előnyösebb pozícióba kerüljön a kereskedelmi háborúban – az lehet, hogy az USA hozzájusson olyan információkhoz, amelyek egyébként üzleti titoknak számítanak (gyártási mennyiségek, például). Amerika évek óta azzal vádolja a Huaweit, hogy eszközeibe hátsó kaput épít, amit a kínai kormány kémkedésre használ. Cáfolhatatlan bizonyíték még sosem került elő, viszont ez a dolog így is kiváló ürügyet jelent arra, hogy a Fehér ház beavatkozzon a piaci versenybe.
Fentebb írtuk, hogy nem törvényszerű, hogy a mostani szigorítás következménye súlyos lesz, de könnyen az lehet. A Huawei láthatóan elvan a Google alkalmazásai nélkül a telefonok piacán, az 5G-hez kapcsolódó infrastruktúra termékek piacán pedig továbbra is meghatározó szereplő. Azonban ha amerikai eredetű termékeket egyáltalán nem használhat a vállalat, akkor ugrik az ARM rendszerchip, ugrik a WiFi, a Bluetooth, az USB-C és még sok más minden, ami nélkül egy mobilt még akkor is lehetetlen lesz eladni, ha a Huaweinek rövid idő alatt sikerülne saját fejlesztésű alternatívára átállni.
Ami miatt talán nem biztos, hogy az USA célja a Huawei teljes kilövése, az az, hogy amennyiben a kínai gyártó kiesik a hálózati infrastruktúra piacáról (nemcsak szállítóként, hanem karbantartóként is), úgy szinte a világ összes országában problémás lesz a mobilkommunikáció – a Huawei termékek 170 országban biztosítják a mobiltelefonok működését, az érintett szolgáltatók pedig becslések szerint összesen 3 milliárd ügyféllel rendelkeznek. A processzorgyártással viszont már most lehet gondja a kínai gyártónak: a TSMC ugyanis amerikai berendezéseket (is) használ a gyártósorokon, így új megrendelést nem fogadhat a Huaweitől. Jelenleg arra van engedélye a chipgyártónak, hogy a május 15-ig leadott rendeléseket 180 napon belül, vagyis szeptember 14-ig teljesítse. Ezen a példán remekül látszik, hogy az USA döntése milyen hatással lehet a Huaweien kívül más szereplőkre is: a TSMC megrendeléseinek nagyjából 10 százaléka eshet ki, a Huawei pedig, ha nem talál gyorsan megfelelő partnert, akkor egy-két éven belül chip nélkül maradhat. (A szeptember 14-ig leszállított és a korábban felhalmozott készletek egy ideig valószínűleg még kitartanak.) További szigorítás, hogy 2020 május 15-től a Huawei már nem nyújthat semmilyen terméktámogatást az amerikai cégeknek, vagyis a kínai gyártónak arra sincs lehetősége, hogy a korábban üzembe helyezett hálózatokon például karbantartási munkálatokat végezzen.
Az elmúlt egy év mindenképpen kritikus időszak volt a Huawei számára, de nagyon úgy tűnik, hogy a neheze még csak ezután jön...
