Nincs időd napi szinten követni az eseményeket? Iratkozz fel heti hírlevelünkre! E-mail cím:

LCD vs. Plazma

2008. október 23. - Higyed GáborSzólj hozzá!

Címkék:
Új tévé vásárlásakor ma már szinte mindenki lapostévében gondolkodik, s ilyenkor gyakran elhangzik a kérdés, a plazma, vagy az LCD a jobb választás? Mindkét típusnak megvannak az előnyei és hátrányai is, cikkünkben ezeket veszzük sorra.

A lapostévék átvették az uralmat, ma már LCD- és plazmatévéből fogy a legtöbb a világon. A két technológia viszonylag régi, plazmákat 1998 óta, LCD-tévéket 2001 óta kapni, de a reklámokból kapott információk alapján lehetetlen eldönteni, melyiket mikor érdemes választani.

A két technológia képminősége korábban nagyon is különbözött, mára azonban a minőségbeli különbség erősen lecsökkent, a gyártók mindkét oldalon nagyon sokat fejlesztettek a megjelenítőkön. Ez persze nem jelenti azt, hogy a különbségek teljesen el is tűntek.

Technológiai különbségek

Cikkünk szempontjából felesleges a plazmatévék és LCD-tévék működési elvét túlságosan részletekbe menően megismerni, de az alapvető dolgokat érdemes gyorsan áttekinteni. A plazmatévéknél minden egyes képponthoz három apró kamra tartozik, amelyek a vörös, zöld és kék alapszíneket tudják megjeleníteni. A kamrák speciális gézkeverékkel vannak megtöltve; ez a gáz feszültség hatására ionizált állapotba került és UV fényt bocsát ki. Az UV fény természetesen nem látható, viszont kiválóan alkalmas arra, hogy a kamrák belső falán elhelyezkedő foszfort indukálja, ami már az emberi szemnek is látható fényt bocsát ki. A plazmatévékben a képpontok tehát saját fényt bocsátanak ki.


Balra a plazma, jobbra az LCD technológia működési elve

Az LCD-tévéknél a technológia nevét adó folyadékkristályok „csak” arra képesek, hogy a fény polaritását megváltoztassák, és ezzel szabályozzák a néző irányába kilépő fény mennyiségét. (Természetesen az LCD technológia is RGB rendszerű, azaz minden egyes pixel három alképpontból áll.) Az LCD egyik legnagyobb hátránya, hogy a plazmatévéknél alkalmazott gázokkal összevetve a folyadékkristály sokkal lassabban változtatja az állapotát. Emellett ahhoz, hogy látható képet kapjunk, szükség van háttérvilágításra is. Az LCD tévékben ez a használt fényforrás határozza egyébként meg, hogy adott tévé mekkora színteret képes lefedni. A normál (CCFL, azaz hidegkatódos háttérvilágítású) LCD tévék a szabványos színtartományt fedik le, s ezzel elmaradnak a plazmatévéktől.

Mi alapján válasszunk?

Nyilván mindenki a legjobb képminőséget szeretné – ez azonban ma már korántsem a panel képességein múlik, hanem egy sor külső tényezőn, például azon, hogy a tévét milyen környezetben nézzük, vagy, hogy milyen műsorforrást használunk. Oly annyira, hogy a technológiák közötti választásnál is ezeket a szempontokat érdemes mérlegelni.

Képátló

Jó kiindulási pontot jelent, ha már az elején tudjuk, hogy mekkora tévét szeretnénk vásárolni. Bár egyre több a „kisméretű” plazma és egyre több a nagyméretű LCD, továbbra is igaz, hogy a kisebb méretosztályban az LCD tévék, a nagyobban a plazmák népszerűek; LCD tévét jellemzően 26-50 colos képátlóval, plazmát 37, de inkább 40 colos méret felett találunk. Ennek technológiai és gazdasági okai egyaránt vannak: a plazmatechnológia a túl nagy képpontméret miatt 40 col alatt felbontásban nem versenyképes, 37 col alatt pedig egyébként is drága gyártani. LCD fronton éppen ellenkező a helyzet, a túl nagy képátló okozza a költségek aránytalan növekedését.

Elhelyezés

Nem mindegy, hogy a tévét nappal, világosban, vagy este, sötétben nézzük inkább. Előbbi esetben az LCD, utóbbi esetben a plazmatévé a jobb választás. A magyarázat nagyon egyszerű! A plazmatévék saját fényt bocsátanak ki, a sötét képpontoknál így az egyes pixelek (majdnem) teljesen kikapcsolhatók, s ez azt eredményezi, hogy sokkal mélyebb feketét lehet megjeleníteni. A legjobb LCD-tévé esetében a fekete szín fényessége kb 0,15 cd/m², a plazmatévéknél ennek csupán tizede. A mélyebb fekete két dolgot jelent; egyrészt a plazmatévék képe kontrasztosabb, másrészt pedig a kép sötétebb részein nagyobb a részletesség. (Az LCD tévéknél a gyártók LED-es háttérvilágítás alkalmazásával igyekeznek javítani a problémán, amivel mellesleg az LCD-tévék színtere szintén növelhető, de ez a megoldás egyelőre ritka és drága.) Másrészről viszont, ha nem sötétben vagyunk, ezek az előnyök nem érvényesülnek, sőt, a plazmatévé színei veszítenek élénkségükből. Világos környezetbe ezért inkább az LCD-tévé való.

Egy plazmatévénél mindegy, hogy a képet szemből, vagy valamennyire oldalról nézzük, az LCD-tévék képe viszont csak szemből tökéletes. Ha elmozdulunk oldalra, a kontrasztarány valamelyes csökken. Ez nem túl vészes, de ha az optimális nézési távolságot vesszük alapul, és a tévé előtt hárman-négyen ülnek, a szélső nézők valamivel gyengébb képet látnak. Plazmatévénél ilyen jelenségtől nem kell tartanunk.

A CIKK MÉG NEM ÉRT VÉGET, KÉRLEK LAPOZZ!