Nincs időd napi szinten követni az eseményeket? Iratkozz fel heti hírlevelünkre! E-mail cím:

TFT paneltechnológiák

2009. június 28. - spidermanSzólj hozzá!

A paneltípusokat alapvetően három kategóriába csoportosíthatjuk: a TN mellett, amely egyébként a legrégebbi típus, VA és IPS alapú megoldások léteznek. Meg egy csomó altípus, cikkünkben ezek között próbálunk meg rendet tenni.

Ha valaki elolvas egy monitortesztet, szinte biztos, hogy találkozni fog egy „sajnos ebben a típusban is TN panel van” mondattal. Az otthoni és irodai felhasználóknak szánt monitorok túlnyomó része manapság valóban ilyesfajta panellel készül, s nemcsak akkor, ha a képátló kicsi (21 colos vagy ez alatti), hanem akkor is, ha nagy (22 col fölött). Pedig másfél-két éve még teljesen más volt a helyzet, 22-24 colos kategóriában csak a belépő szinten akadt TN-es monitor. Úgy tűnik egyébként, hogy a helyzet hamarosan ismét megváltozhat, a TN-ek részesedése csökkenhet majd: cPVA és eIPS néven olcsóbb alternatívák érkeznek, amelyek így a legfontosabb paraméterben, az árban is felvehetik a versenyt a TN panelekkel.

TN (Twisted Nematic)

Amint az a bevezetőből kiderült, jelenleg a TN panel a legnépszerűbb, ám ez nem annak köszönhető, hogy ez a panel lenne képminőségét, használhatóságát tekintve a legjobb, hanem egész egyszerűen annak, hogy ez a paneltípus állítható elő a legolcsóbban. Emellett messze ez a típus nyújtja a legjobb válaszidőt. Van olyan TN-es monitor, amelynél 1 ms a válaszidő (G2G adat, overdrive-val), ami fontos azoknak a usereknek, akik játszanak is a számítógéppel. A TN panelek gyorsasága (és olcsósága ) részben annak köszönhető, hogy ezek a monitorok ma már kizárólag csak 18 bites (színenként 6 bites) színképzést használnak. Ez okozza a paneltípus egyik legnagyobb hátrányát: egy TN-es monitor fizikailag csak 262 ezer szín megjelenítésére képes. Ahogyan korábbi cikkünkben is olvasható, vannak megoldások, amivel a megjeleníthető színek száma virtuálisan 16,2 vagy akár 16,7 millióra növelhető, de olyan területre, ahol a színreprodukciós képesség fontos, a TN panelek semmiképp sem ajánlhatók.

A TN panelek további hátránya, hogy a technológiával elég gyenge betekintési szöget lehet elérni. Habár a specifikációkban többnyire 160-170 fokos értékek szerepelnek, a TN panelek valós betekintési szöge inkább 110-150 fok körül alakul - főleg a vertikális adatok rosszak. Ebből adódóan a TN panelek homogenitása sem túl jó, a széleken például megfigyelhető a színek torzulása.

TFT technológiák

TN, VA és IPS panelek betekintési szöge

Másfél-két éve a TN panelek jellemezője volt még a nagymennyiségű szivárgó fény miatti rossz fekete és az ezzel járó gyenge, 500:1 körüli kontrasztarány is, ám a fejlesztéseknek hála ez a negatívum ma már a múlté. Egy korszerű TN-es monitor statikus kontrasztaránya 1000:1, vagy nagyobb is lehet.

TN panel röviden:
● kitűnő válaszidő
● jó kontraszt, jó fekete
● gyenge betekintési szögek
● közepes színhelyesség
● 18 bites színképzés
● olcsó
● játékra, irodai használatra kiváló
● filmnézésre jó
● profi munkára gyenge

IPS (In Plane Switching)

Az IPS paneltípust a Hitachi fejlesztette ki (1996-ra készült el), a cél pedig egy a TN panelekénél nagyobb látószöget és pontosabb színmegjelenítést biztosító panel kifejlesztése volt. Mivel ezeket a célokat sikerült is elérni (az IPS esetében kiváló a színek megjelenítése, plusz a sötétebb árnyalatok esetében is jó a részletgazdagság) az IPS gyorsan a profik kedvencévé vált, pedig korántsem volt hibátlan. Amellett, hogy előállítása drága volt, lassú válaszidőt nyújtott (akár 50 ms), kicsi volt a kontrasztaránya (kb. 400:1), gyenge a feketéje és, bár a betekintési szöge valóban 178 fok volt, oldalról nézve a fekete szín lilás árnyalatot kapott. Az IPS további hátránya, hogy az apertúra arányaiban ennél a típusnál a legnagyobb, így kicsi a fényáteresztő képesség; ezt kompenzálandó, a gyártók rendszerint több lámpatestet építettek be az IPS panellel szerelt monitorokba.

Az IPS fejlesztésének második hullámában a jobb kontraszt és a gyorsabb reakcióidő elérése volt a legfőbb cél, valamint az oldalról felfedezhető lilás árnyalat megszűntetése. Az új verzió az S-IPS (Super IPS) nevet kapta, ez másfélszeres kontraszttal és alacsony, 6-16 ms-os válaszidővel (overdrive-val) bírt. A Hitachi/IPS Alpha 2002-re elkészült az AS-IPS-sel (Advanced S-IPS), majd később az IPS-Pro nevű verzióval, míg az LG előbb az AS-IPS-sel, majd a H-IPS-sel (Horizontal IPS) – ezek esetében a legfőbb cél a fényáteresztő-képesség és a kontrasztarány további növelése volt, amelynek az lett az eredménye, hogy ma már az IPS esetében is elérhető az 1000:1-es vagy akár még ennél is jobb kontrasztarány.

Csak a teljesség kedvéért megemlítjük, hogy a fejlesztések egyik mellékvágányaként az IBM és a CMO közösen elkészítette a DD-IPS-t (Dual Domain IPS), amelynek különlegessége a nagy felbontás. Ezt a panelt, mivel a hétköznapi felhasználók esetében használatának nem lenne értelme, ráadásul a panel előállítása nagyon drága, csak profi (CAD/CAM, egészségügy) eszközökben találjuk meg.

TFT technológiák

Az IPS panelek fejlődése

Mindent összevetve az IPS ma talán a legjobb paneltípus, ennek ellenére mégis inkább a profik körében terjedt el, ami elsősorban árának köszönhető. Ezen a helyzeten változtathat az LG és az IPS Alpha eIPS (Enhanced IPS) panelje, amelynél az apertúra méretének csökkentésével sikerült mindkét gyártónak a fényáteresztő-képességet növelni. Habár a panel előállítása ezzel nem lesz olcsóbb, a háttérvilágítás esetében kevesebb lámpatestre van szükség, így mégis lehet költséget megtakarítani. A jobb fényáteresztő képesség értelemszerűen több szivárgó fényt eredményez, így az eIPS kontrasztarányra picit gyengébb. Emellett az eIPS panelek színreprodukciós képessége is elmarad az S-IPS-étől (de a TN/VA megoldásokhoz képest továbbra is jobb).

IPS panel röviden (AS-IPS):
● jó válaszidő
● jó kontraszt, jó fekete
● kiváló betekintési szögek
● kiváló színhelyesség
● drága
● játékra jó
● filmnézésre, irodai munkára kiváló
● profi munkára kiváló

MVA, PVA (Multidomain Vertical Alignment, Patterned Vertical Alignment)

A VA panel atyja a Fujitsu, aki egy az IPS-nél olcsóbb, de a TN-eknél jobb panelt szeretett volna készíteni. Az első próbálkozás 1998-ra érett be, de gyorsan bukás lett, a betekintési szög ugyanis katasztrofális, még a TN-eknél is gyengébb volt. A továbbfejlesztett verzió az MVA nevet kapta, ebben a pixelek két tartományból állnak, amelyek két irányba szórják a fényt. Az MVA így már 160-170 fokos betekintési szög mellett jó feketét, kiváló kontrasztot és kiváló fényerőt adott, de a válaszidő tekintetében még volt javítani való.

Ez arra késztette a gyártókat, hogy a VA-t is továbbfejlesszék. Több gyártó is elkészítette saját megoldását; az AUO P-MVA (MVA Premium) és A-MVA (Advanced MVA), a Samsung PVA, majd S-PVA (Patterned VA és Super PVA), a Sharp ASV (Advaced Super View), a CMO S-MVA (Super-MVA) névre keresztelte a továbbfejlesztett verziókat. Ezek közös jellemzője, hogy a fejlesztéskor a válaszidő csökkentése és a betekintési szög növelése volt a cél, amelyet sikerült is elérni az overdrive használatával illetve a domainek számának növelésével – az A-MVA esetében például az AUO már nyolc domaint használ, 178 fokos betekintési szöget biztosítva, de a többi megoldás is 170-178 fokos értékkel jellemezhető. Manapság a VA panelek nyújtják a legjobb kontrasztarányt (1500:1), színhelyességük pedig, bár nem éri el az IPS panelekét, sokkal jobb, mint egy TN panel esetében. Azonban ez a technológia sem menetes a problémáktól; a domainek elrendezése miatt nem pontosan szemből nézve maximális a kontrasztarány, s emellett a sötétebb árnyalatú helyeken oldalról enyhe színtorzulás figyelhető meg. Továbbá a teljes reakcióidőt nézve a VA még mindig a TN és az IPS mögött jár.

TFT technológiák

Különböző fényerejű, két domainből álló PVA panel alpixele

A legutóbbi fejlesztés VA fronton a Samsung nevéhez fűződik, aki a múlt héten jelentett be két olyan monitort, amelyek cPVA panelre épülnek. Egyelőre erről a technológiáról nem sokat tudni, de valószínűsíthető, hogy a koreai gyártó lineáris helyett cirkuláris polarizációt használ – minden bizonnyal a c is erre utal a paneltípus nevében. Az új paneltípus legfőbb előnye az, hogy az S-PVA-nál olcsóbban lehet előállítani, márpedig a TN-ekkel való sikeres küzdelemhez elsősorban erre van szükség. Emellett a specifikációk sem rosszak, a statikus kontrasztarányt például duplázta a Samsung, míg a válaszidő a két bejelentett típus esetében 8 ms (G2G), a betekintési szög pedig mindkét irányban 178 fokos. Ha a Samsung két új monitora sikeres lesz, akkor mérget vehetünk rá, hogy a többi panelgyártó is hamar előáll majd valamilyen hasonló megoldással.

MVA/PVA panel röviden:
● jó válaszidő
● kiváló kontraszt és fekete
● kiváló betekintési szögek
● jó színhelyesség
● játékra, filmnézésre jó
● irodai munkára kiváló
● profi munkára jó

TETSZETT A CIKK? OSZD MEG BARÁTAIDDAL!