Nincs időd napi szinten követni az eseményeket? Iratkozz fel heti hírlevelünkre! E-mail cím:

A Computex 2016 blogból ajánljuk

Az ASUS a ZenFone 3 három változatát jelentette be, a csúcson a Deluxe modell csücsül.
Inkább tablet mintsem telefon, és főleg multimédiás célokra ajánlható az új ASUS gigamobil.
Elég egy Thunderbolt 3 csatlakozó, és egy jobb notebookból máris játékokra optimalizált szörnyet kapunk.
30 millió eladott készülék után az ASUS-nál egyre jobban érzik, hogy mi kell a népnek: ezt mutatja a ZenFone 3 is.
Itt van a harmadik generáció a 2-az-1-ben Transformerekből, rögtön három verzióban is, a csúcstól a netbookig.
Evolúció, revolúció, zenvolúció, szól az ASUS új szójátéka, amely a Zenbook 3 megjelenéséhez is kapcsolódik.

LCD vs. plazma – a 3D szemszögéből

2010. július 16. - spidermanSzólj hozzá!

Egyik legnépszerűbb cikkünk az LCD vs. plazma, ám ez még jóval a 3D „korszak” előtt készült, így a térbeli megjelenítésre vonatkozó infók nincsenek benne. Mostani cikkünkkel pótoljuk ezt a hiányt.

Ebben a cikkben – amennyire lehet – a 3D-re összpontosítunk, aki általánosságban kíváncsi az LCD-tévék és plazmatévék előnyeire, hátrányaira, az korábbi cikkünkben minden fontos információt megtalál. A 3D-n belül is egyelőre csak az aktív szemüveges megoldásokra koncentrálunk. Részben azért, mert cikkünk elkészítésekor a kereskedelmi forgalomban kapható 3D-s tévék csak ezt a technológiát használják, részben pedig azért, mert a polarizációs elven működő, passzív szemüveges technológia nem befolyásolja a megjelenítők alapvető jellemzőit – így a passzív megjelenítők esetén továbbra is az eredeti LCD vs. plazma cikkünkben foglaltak az irányadók.

Hogyan működik a 3D?

Koncentráljunk tehát most a piacon lévő 3D megjelenítésre képes tévék közül azokra, amelyek aktív szemüveggel működnek. A 3D megjelenítés alapja ezeknél a rendszereknél az, hogy a tévé felváltva jeleníti meg a bal és a jobb szem számára készített képet, miközben a nézőn lévő szemüveg minden pillanatban eltakarja a „másik” szemet – így biztosítva, hogy a bal szem számára készült képet valóban csak a bal szem lássa, a jobb szemnek készült képkockákat pedig csak a jobb szem. A 3D működését az alábbi video kiválóan szemlélteti.

Crosstalk-effekt

A képsorok alapján egyértelműnek tűnik, hogy a shutteres (aktív) szemüveget használva egy tökéletes világban mindkét szem valóban csak a neki szánt képet látja – de nem tökéletes világban élünk. A tévégyártók elsődleges ellensége 3D megjelenítésnél az un. crosstalk-hatás, amit magyarul áthallásnak fordíthatunk, még akkor is, ha jelen esetben a tévék képét érintő „hibáról” van szó. Crosstalkról értelem szerűen akkor beszélünk, ha egyik szemünkkel nemcsak azokat az információkat látjuk, amit kellene; az eredmény egy, a szellemképhez kísértetiesen hasonló jelenség. Logikusan végig gondolva ez két esetben fordulhat elő: az egyik az, ha a tévén a kelleténél tovább látható az adott információ, a másik pedig az, ha a szemüveg és a megjelenítő nincsenek tökéletesen szinkronban.

A szemüvegben lévő LCD kijelző másodpercenként százszor eltakarja a szemünket

A piacon lévő tévék minden másodpercben száz képet mutatnak – szemenként. Összesen 200 képkocka jelenik meg, azaz minden egyes képkocka öt ezredmásodpercig látható, a szemüveg oldalainak pedig másodpercenként száz nyitási és száz zárási ciklust kell végrehajtani. Az időzítés kulcsfontosságú, az idő rövidsége miatt azonban a szemüvegek soha nem lesznek tökéletesen pontosak. A gyártók az ebből adódó áthallást úgy próbálják kivédeni, hogy a nyitott állapot rövidebb az elméleti maximumnál; a szemüveg „lencséje” csak röviddel azután nyit, hogy az adott szemhez tartozó képkocka megjelenik, és még azelőtt zár, mielőtt a kép eltűnne. A tévének azalatt a rövid, kb. 1-1,5 ezredmásodperces idő alatt kell(ene) teljesen lecserélni a képet, amíg mindkét szem takarásban van. A plazmatévék esetében ez nem lehet gond, hiszen válaszidő gyakorlatilag nincs. Az LCD-tévék paneljei azonban tipikusan 5 ms-os válaszidővel bírnak, ami azt jelenti, hogy a képpontok nem tudnak elég gyorsan reagálni ahhoz, hogy ne legyen áthallás: az LCD-tévéknél ebből adódóan, ha csak kis mértékben is, de mindkét szem látja a másiknak szánt képet.

Az LCD-k jobban szenvednek a crosstalktól

Fontos, hogy ez egyáltalán nem jelent használhatatlan képet, az áthallás ugyanis csak a nagy kontrasztú helyeken vehető észre. Megoldás lehet-e a képfrissítési frekvencia és a szemüveg működési sebességének növelése? Nem, sőt! A rövidebb frissítési időközök azt jelentenék, hogy a probléma hatványozottan jelentkezik. Az egyetlen járható út a válaszidő csökkentése lehet.

Phosphor trail
A plazmatévékre jellemző az un. phosphor trail effekt; ha gyorsan mozgatjuk a szemünket (fejünket), miközben a képet nézzük, akkor néhány pillanatra zöldes-sárgás lesz a kép. Elvileg ez a jelenség jobban megfigyelhető, ha a tévénéző 3D-s szemüveget visel, azonban a gyakorlati tapasztalatok alapján nem kell emiatt aggódni, a gyártók fejlesztéseinek hála a phosphor trail nem erősebb az új tévéknél 3D módban, mint a régi készülékeknél (2D-ben).

Habár a plazmatévék esetben a válaszidő gyakorlatilag nulla, ezek a készülékek sem mentesen teljesen az áthallástól – ám ennek már egészen más oka van. A plazmatévék képpontjai annyira gyorsan veszítenek fényükből, hogy az elektronika gyakrabban frissíti a panelt, mint a rajta lévő tartalmat. Egy 600 Hz-es képfrissítésű, de szemenként másodpercenként továbbra is csak 100-100 képet megjelenítő plazma esetében 3D módban is csak minden harmadik panelfrissítési ciklusra jut új tartalom; 1,66 ezred másodpercenként frissül a panel de csak 5 ezred másodpercenként a tartalom. A gond ezzel az, hogy a szemüveg működését a gyártók a tartalomhoz, nem pedig a panelhez igazítják, ami megnehezíti a tökéletes szinkront, és már egy egészen kicsi csúszás is áthalláshoz vezethet, igaz, csak nagyon enyhe mértékben.

A crosstalkkal kapcsolatos problémákat az eddigi tapasztalatok alapján egyértelműen jobban sikerült leküzdeni a plazmatévéknél, e szempontból a PDP technológia egyértelműen jobb az LCD-nél. (Vigyázat, ezt ne fordítsuk le egyből márkára, nemcsak a Panasonic termékpalettáján vannak 3D plazmatévék, hanem a Samsung és az LG készülékei között is!)

Fényerő, fogyasztás

Amint korábban már említettük, 200 Hz-es képfrissítés mellett minden képkocka csak öt ezredmásodpercig látszik, ráadásul a szemüveg nincs is végig nyitva ez idő alatt. Minden 10 ezredmásodpercből így csupán 2,5-3 ezredmásodperc az az idő, amíg az adott szem látja a képet. Mit jelent ez a gyakorlatban? Egyrészt azt, hogy a tévék képét sötétebbnek látjuk. A szemüveg és a tévé beállításaitól is függ, hogy mennyire – meg persze lehet trükközni az elektronikával is, amennyiben a tévé automatikusan növelheti a fényerőt ennek kompenzálására.

Habár a fényerő egy plazmatévénél és egy LCD-tévénél is tökéletesen kompenzálható, tehát vizuális szempontból a szemüveg viselése nem szabad, hogy problémát okozzon, a plazmák mégis hátrányba kerülnek, mert nem mindegy, hogy a gyengébb fényerőt mekkora plusz fogyasztás mellett kompenzálhatjuk. Az eddigit tapasztalatok alapján a fényerőt 30-40%-kal kell megemelni 3D módban, ami egy LCD-tévénél jellemzően egészen minimális, néhány wattos többletet jelent csak, viszont a plazmatévéknél az energiaigény növekedése is 30-40% körüli.

Az új kor első 3D-s tévéjét, a C7000-res sorozatot, a Samsung dobta piacra

Ezzel együtt a modern plazmatévék sem fogyasztanak sokat, 40-50 colos méretben beérik 180-200 wattal (átlagos, 3D üzemmódban mért fogyasztás), ami a néhány évvel ezelőtti energiaigényt figyelembe véve nem rossz – persze az LCD-k fogyasztása eközben szintén csökkent, van már olyan LED-es LCD, amelyik 40 colos méretben csupán 50 watt körül eszik. Fényerő és fogyasztás szempontjából tehát az LCD-tévék továbbra is a plazmatévék előtt járnak, de azért vegyük figyelembe, hogy abszolút értékben a mai plazmák fogyasztása sem mondható soknak.

Vibrálás

Az LCD-tévék előnye a plazmákkal szemben a vibrálásmentes kép. A plazmákról nem mondható el ugyanez – persze a 600 Hz-es képfrissítésnek köszönhetően a vibrálás egészen minimális, oly annyira, hogy sokan észre sem veszik azt. Ha egy plazmatévé képét aktív 3D szemüvegben nézzük, nem tapasztalható változás, azonban 3D üzemmódban az arra érzékenyek egy LCD-tévével is felfedezhetik ezt a jelenséget.

Betekintési szög

Az LCD-tévék polarizált fénye, valamint a passzív szemüvegek polarizált „lencséje” miatt (nem elgépeltük, mint minden LCD, a shutteres szemüveg is polarizált) az LCD-k betekintési szöge ugyan nem lesz kisebb, azonban ha a fejünket nem egyenese tartjuk, akkor csökken a szemünkbe jutó fényerő. A különbség persze csak akkor drasztikus, ha nagyon nem tartjuk egyenesen a fejet – ha pedig teljesen, 90 fokban elforgatva nézzük (néznénk) a tévét, mondjuk ágyon fekve, akkor az aktív szemüvegek semmi fényt nem engednek át.

Összegzés

A legfontosabb szempontot, a crosstalk effektust figyelembe véve a plazmatévék jelentik a jobb választást, és igazából semmi jel nem mutat arra, hogy az LCD technológia a közeljövőben le tudna számolni ezzel a jelenséggel – ehhez ugyanis 1 ms-os válaszidőre lenne szükség. A nagy kérdés viszont az, hogy a felhasználókat mennyire zavarja az alig látható áthallás, meg persze, hogy az alternatív megoldásokat (3D-s DLP projektorok, passzív szemüveges rendszerek) mennyire „nyomják” majd a gyártók.

TETSZETT A CIKK? OSZD MEG BARÁTAIDDAL!