Nincs időd napi szinten követni az eseményeket? Iratkozz fel heti hírlevelünkre! E-mail cím:

A Computex 2016 blogból ajánljuk

Tíz éves az ASUS Republic of Gamers márkája, úgyhogy most alaposan kitettek magukért – például egy alaplappal.
Az ASUS a ZenFone 3 három változatát jelentette be, a csúcson a Deluxe modell csücsül.
Inkább tablet mintsem telefon, és főleg multimédiás célokra ajánlható az új ASUS gigamobil.
Elég egy Thunderbolt 3 csatlakozó, és egy jobb notebookból máris játékokra optimalizált szörnyet kapunk.
30 millió eladott készülék után az ASUS-nál egyre jobban érzik, hogy mi kell a népnek: ezt mutatja a ZenFone 3 is.
Itt van a harmadik generáció a 2-az-1-ben Transformerekből, rögtön három verzióban is, a csúcstól a netbookig.

Hogyan működik a szemüveg nélküli 3D?

2011. május 05. - spidermanSzólj hozzá!

Egyes gyártók szerint a szemüveg nélküli technológia már nagy képméret mellett is piacérett, mások szerint legkorábban is csak évek múlva lehet az. Mobilokban már használják, tévét viszont eddig csak nagyon kevés gyártó készített. De hogyan működik?

Tavaly minden a 3D-ről szólt a szórakoztatóelektronika világában, idén kicsit csendesettek a kedélyek, hiszen a gyártók 2011-ben az okostévékre is elég nagy hangsúlyt fektetnek. Ennek egyik oka az, hogy a 3D a várakozásokkal ellentétben egyelőre nem aratott akkora sikert, a tavalyi év során például a gyártók összességében csupán a tervezett mennyiség felét szállították le. A sikertelenség legfőbb oka az, hogy nagyon kevés még a 3D tartalom (persze néhány éven belül meg fog változni, és, ha belegondolunk, akkor annak idején a HD felbontás sem terjedt el villámgyorsan), a felhasználók azonban nemcsak ezért várnak ki, hanem azért is, hogy eldőljön, melyik 3D formátum lesz a befutó.

Jelenleg az aktív shutteres szemüveggel működő rendszerek a legelterjedtebbek, idén viszont már több gyártó is próbálkozik a passzív elven működő 3D-vel. Sokan azonban arra számítanak, hogy a két szemüveges megoldás mellett nevető harmadikként a szemüveg nélküli 3D lehet a nyerő, ami a kényelem szempontjából mindenképpen a legjobb választás lenne, ezt készséggel elismerjük. Azonban nagy kérdés, hogy a technológia jelenlegi fejlettségi szintje és az elmúlt években véghezvitt fejlesztések sebessége mellett a technológia mikor lesz olyan állapotban, hogy a nagy gyártók tömegesen elő merjenek állni saját megoldásukkal. A Toshiba szerint már eljött az idő, a japán gyártó 12 és 20 colos méretben tavaly év vége óta forgalmazza a szemüveg nélkül 3D képet előállítani képes GL1 szériát, jövő év márciusáig pedig sorozatgyártásba kerül egy vagy több nagyobb, 42-65 col képátlóval rendelkező típus is. A tavalyi IFA-n ugyanakkor a Philips még csak 2013-re ígérte saját megoldását, az idei CES-en az LG-től pedig még konkrét dátumot sem kaptunk arra vonatkozóan, hogy az egyébként demózott rendszerből mikor lehet piaci termék.

Toshiba GL1

Ahhoz, hogy megértsük, miért megy olyan lassan a fejlesztés, meg kell értenünk, hogyan működnek az autosztereoszkóp (szemüveg nélküli) 3D rendszerek. Cikkünkben ehhez nyújtunk segítséget.

3D alapok

Bár hosszasan nyilván most nem megyünk bele abba, hogyan működnek a 3D tévék (ezt megtettük korábban), de az alapokkal mindenképpen érdemes tisztában lenni: 3D kép előállításánál a megjelenítők alapvető feladata az, hogy a bal és a jobb szem számára eltérő képet mutassanak, hogy a különbségek alapján a két szem képéből együttesen az agyunk egy térbeli (mélységinforációkkal ellátott) képet tudjon összeállítani. Bár a folyamatot ezzel alaposan leegyszerűsítettük, a lényeg csupán ennyi – a megvalósítás módja, az elérhető képminőség és az élmény viszont technológiától függően jelentősen eltérhet.

Segédeszközzel természetesen nem akkora feladat két különböző kép „vetítése”; az aktív szemüveges 3D-nél a gyártók ezt egyszerű kitakarással, a passzív szemüveges tévéknél pedig a fény polarizálásával oldják meg. Sokkal nagyobb a kihívás akkor, ha a kép szétválasztását egyedül a tévének kell megoldani, márpedig egy szemüveg nélküli rendszer esetében éppen ez a helyzet.

A 3D működésével és a térlátással foglalkozó további cikkeink:
Hogyan működik a 3D
3D és az egészség

Autosztereoszkóp 3D alapok

A bal és a jobb szem képének a szétválasztása a szemüveggel működő rendszereknél úgy történik, hogy a szemüveg valamilyen módon megakadályozza, hogy a jobb szemnek szánt kép eljusson a bal szemhez, és fordítva. Az autosztereoszkóp rendszereknél is a „kitakarás” elve működik, ám itt a kitakarást a tévé kijelzője – egészen pontosan a kijelző elé vagy vagy mögé épített szűrő – saját maga végzi el.

A szemüveg nélkül is térbeli látványt nyújtó rendszereket autosztereoszkóp rendszereknek nevezzük. Az autosztereoszkóp megjelenítőknek két alapvető típusa van, amelyek között a kitakarás módja alapján tehetünk különbséget. Az egyik változat angol neve parallax barrier (amit magyarul látószög korlátnak fordíthatunk le), míg a másik megoldás a lentikuláris (angolul lenticular) névre hallgat. Ahogyan lenni szokott, mindkét megoldásnak vannak előnyei és hátrányai is, a nagyobb képméretű eszközöknél azonban inkább a lentikuláris verzió felé mozdultak el a gyártók.

Parallax barrier vs. lentikuláris 3D

A parallax barrier elven működő 3D tévéknél az extra szűrőt az LCD-panel és a fényforrás közé valamint az LCD-panel elé is beépíthetik a gyártók. Az extra szűrő általában egy második LCD-panel, amely így kikapcsolható.

Multiview parallax barrier szűrő

Ez a módszer nagyon egyszerűen működik, az extra szűrő bizonyos irányokból blokkolja a fény útját, vagyis minden pixel csak bizonyos helyről látszik. Az alábbi ábra segítségével jobban érthető mindez, de a lényeg annyi, hogy a „másik” szem azért nem látja az adott pixelt, mert „onnan” nézve az adott képpontnak nincs háttérvilágítása. Ennek a verziónak hatalmas előnye, hogy 2D-ben, a parallax szűrő kikapcsolásával, a panel teljes felbontása hasznosítható.

Parallax barrier működési elve (forrás: Wikipedia)

A lentikuláris szűrő ezzel szemben az LCD-panel előtt helyezkedik el, és parányi, pixel vagy alpixel méretű lencsékből áll. Minden lencse feladata az, hogy az adott képpont fényét úgy irányítsa, hogy az csak bizonyos hely(ek)ről legyen látható.

Lentikuláris szűrő közelről (forrás: Wikipedia)

A működési elv megértésében a kép ezúttal is sokat segít, de remek gyakorlati példa az iskolai vonalzó is, amelyik attól függően, hogy honnan nézzük, mást ábrázol.

Lentikuláris szűrő működési elve (forrás: Wikipedia)

A lentikuláris megoldás segítségével a fény útja pontosabban szabályozható, de további előnyt jelent az is, hogy a technológia segítségével elérhető maximális fényerő nagyobb. Ugyanakkor, mivel az optikai szűrő fix, ezért az ilyen típusú kijelzők 2D-ben és 3D-ben is csak a panel fizikai felbontásánál alacsonyabb részletességet tudnak produkálni – rögtön kiderül, hogy ez miért fontos.

1. oldal - 3D alapok, autosztereoszkóp 3D, parallax barrier vs. lentikuláris 3D
A CIKK MÉG NEM ÉRT VÉGET, KÉRLEK LAPOZZ!