Nincs időd napi szinten követni az eseményeket? Iratkozz fel heti hírlevelünkre! E-mail cím:

Kipróbáltuk a BKK digitális bérletét

2017. július 14. - spidermanSzólj hozzá!

Tegnaptól lehet megvásárolni a BKK digitális bérleteit; metróra szálltunk, hogy élesben is kipróbáljuk a rendszert.

Hétfőn számoltunk be róla, hogy a BKK digitális bérletek bevezetését tervezi a hét második felében; tegnap el is indult a rendszer, mi pedig kíváncsiak voltunk, hogyan működik a dolog a gyakorlatban. A teszt során csak okostelefont használtunk, mivel arra is kíváncsiak voltunk, hogy az idelátogató külföldiek mennyire tudnak könnyen boldogulni a rendszerrel. (A screenshotok egy része viszont PC-n készült.)

Aki ellátogat a bkk.hu-ra, és a magyar felületet használja, annak pillanatnyilat nincs nehéz dolga, mivel a címlapon az első hír rögtön a digitális bérletet népszerűsíti. A BKK emellett a jobb oldali hasáb tetején is elhelyezett egy „Online bérlet” linket; ha átváltunk angol nyelvre, akkor csak ez a hivatkozás árulkodik arról, hogy már a neten is lehet bérletet vásárolni. Sajnos az angol felület nem pörög túlságosan, cikkünk megjelenésekor június 30-i volt az utolsó hír. Ennek ellenére valószínűleg a turisták is könnyen meg fogják találni a digitális bérleteket és jegyeket, mert a BKK hirdet a Google keresőjében, így jelenleg a „budapest transport ticket”, „budapest transport pass” és „budapest daily pass” keresésekre a kereső első helyen hozza a shop.bkk.hu weboldalt, amelyen nemcsak a magyar, hanem az angol nyelvű tájékoztatás is rendben van.

Regisztráció

A digitális bérlet igénybevételének feltétele egy előzetes regisztráció, amely – ha kéznél van a szükséges dokumentum – akkor egy perc alatt elvégezhető, akár telefonról is. Kötelezően meg kell adni a felhasználói nevet, a nevet, egy e-mailt és a jelszót. Nem kötelező, de ajánlott megadni a számlázási adatokat is – a számla PDF-ben a vásárlást követően szinte azonnal meg fog érkezni a postaládába.

A digitális bérlet fényképes igazolvánnyal együtt jogosít utazásra, így legalább egy dokumentumot regisztrálni kell. A hazai iratok közül a diákigazolvány, a személyi igazolvány, a kártya formátumú vezető engedély és az útlevél használható – a Magyarországra látogató külföldiek pedig országtól függően választhatnak, de útlevéllel biztosan regisztrálhatnak. Ugyanazt az okmányt ugyanazzal az azonosítóval nem lehet kétszer regisztrálni. A regisztrációt követően e-mailben kapunk egy visszaigazolást, de a fiókot nem kell aktiválni – ez mondjuk nem túl biztató, remélhetőleg ezen a gyakorlaton gyorsan változtat a BKK.

Fontos, hogy a nevet pontosan adjuk meg, mert azt később nem lehet megváltoztatni. Minden más adat – a belépési azonosító kivételével – később is módosítható, de a név a visszaélések elkerülése érdekében fix.

Bejelentkezés után a főképernyőn a fiók tulajdonosa és az elsődleges azonosító okmány típusa és száma látható, alatta pedig a megvásárolt jegyek és bérletek listája. Van egy felhasználó hozzáadása gomb is, amivel már regisztrált felhasználókat lehet hozzáadni a fiókhoz, így a szülők például a gyerekeknek is vásárolhatnak jegyet saját fiókjukból. A beállításokat a „szerszám” ikonnal tudjuk megváltoztatni, vásárolni pedig a kis kék kosár megérintésével tudunk.

Jelenleg az alábbi típusok elérhetők a rendszerben:
30 napos és 15 napos bérlet
24 és 72 órás jegy valamint hetijegy
FINA VB és FINA Masters VB napijegy (amely a budapest közlekedés mellett a Budapest-Balatonfüred között egy oda-vissza utazást is tartalmaz)

Szimpla jegyeket egyelőre nem lehet vásárolni, ennél talán fájóbb, hogy a 30 napos bérlet érvényességét sem lehet meghosszabbítani, ezért akinek ilyen tervei vannak, egyelőre maradjon a hagyományos bérleteknél. A bérlet vagy jegy típusának kiválasztása után megadhatjuk az érvényességi időt, ha nem azonnal szeretnénk használni a jegyet.

Sajnos az is látszik ugyanakkor, hogy a BKK fejlesztői arra nem túl sok időt pazaroltak, hogy az alapvető biztonsági feltételeket megteremtsék. Ha elfelejtjük a jelszót, akkor az emlékeztető levélben simán, szövegesen elküldi nekünk a rendszer – vagyis teljesen biztos, hogy a BKK a jelszavakat egyszerűen, szövegesen tárolja. A bevett módszer ezzel szemben az lenne, hogy a hash-t, vagyis a jelszóból generált egyedi kódot tárolja a szerver, és belépéskor így végi el az azonosítást. Ha viszont a jelszót szövegként tárolja el a rendszer, akkor biztos, hogy minden más megadott adatot is; vagyis az igazolványszámot, a nevet és az e-mail címet is. Ez nem túl biztonságos, ha valaki megszerzi a rendszer adatbázisát, akkor rögtön minden adat a birtokában is lesz. Sőt, állítólag arra is van mód, hogy a vásárlásnál, kis programozói tudással, relatív egyszerűen módosítsa valaki az árakat, és egy havi bérletet mondjuk 50 forintért vásároljon meg. Ezeket a hiányosságokat sürgősen ki kell javítania a BKK-nak, mert így nem egy életbiztosítás a vállalatra bízni az információkat. Hogy a dolgot tetézzük, a digitális bérletnél az azonosításhoz használt QR-kód az éppen használt igazolványszámot tartalmazza, vagyis a rendszer igazolványszám alapján azonosítja a felhasználót – erre a bevett módszer megint egy egyedi azonosító lenne (token), de már az is sokkal jobb megoldást jelentett volna, ha egyszerűen az igazolvány adatbázisban rögzített sorszáma alapján végezné el a feladatot a szoftver.

Digitális bérlet

Ha megvagyunk a fizetéssel, akkor a shop.bkk.hu weboldalról nyugodtan kijelentkezhetünk, a bérletet a Web Pass portál segítségével tudjuk használni, amely a shop.bkk.hu/webpass címen érhető el – az első bejelentkezés után a weboldalt ikonként elhelyezhetjük a kezdőképernyőn is, így a későbbiekben a bérlet kényelmesebben elérhető. Jelentkezzünk be a fiókba – azon az eszközön tegyük ezt meg, amelyikkel a bérletet fogjuk majd használni! A bérlet használatához nem kell feltétlenül aktív internetkapcsolat, ha egyszer betöltjük a weboldalt, akkor az – feltéve, hogy a böngészőt nem kapcsoljuk ki, és a telefon sem üríti a memóriát – 24 órán keresztül mutatja az adatokat. Egy azonosítóval elvileg nem lehet egyszerre aktív két eszköz, hiszen az megint lehetőséget adna a csalásra; amikor a másik eszközzel belépünk, akkor a rendszer küldd egy kiléptető kódot, amivel a korábban aktív kütyüről visszavonhatjuk a bérletet. Ezt elvileg könnyen ki lehet játszani, hiszen ha az első eszközt levágjuk az internetről, akkor annak böngészőjében a bérlet továbbra is vígan fut majd – erre a BKK azt a megoldást találta ki, hogy kiléptető kódot legfeljebb 24 óránként kérhetünk.

Ha egyetlen bérletünk van, akkor a főképernyőn azonnal annak a bérletnek az adatai jelennek meg, egyébként a bal oldali menüből választhatjuk ki, hogy melyik bérletet vagy jegyet szeretnénk használni. Nagy méretben, az érvényességi időn belül zöld, azon kívül piros háttérrel látszik a bérlet vagy jegy típusa és érvényességi ideje, alatta pedig van egy gomb, amivel a QR-kódot hívhatjuk elő. A gomb alatt az utas neve és igazolványának száma látszik; ha több okmányt is regisztráltunk, akkor azok között is válthatunk természetesen, szintén a bal oldali menü segítségével.

Hogy a bérletet ne lehessen nagyon egyszerűen hamisítani, és mondjuk egy sima képszerkesztővel az érvényességi időt átírni, arról az alsó sáv gondoskodik: itt folyamatosan a pontos idő látszik, és pár másodpercenként áthalad egy piros villamos is. Természetesen az érvényességet a QR-kód segítségével is lehet ellenőrizni, az ehhez szükséges eszközöket a BKK ellenőrei már meg is kapták.

Egyébként most már nemcsak a digitális bérlet, hanem az automatából/BKK-tól vásárolt bérlet is tartalmaz QR-kódot, így a leolvasóval a papír alapú bérletek érvényességét is lehet ellenőrizni.

Használat közben – elmélet

Ellenőrzéskor a digitális bérletnél az ellenőröknek meg kell vizsgálnia a háttér színét és azt, hogy van-e animáció a képen, le kell olvasni a QR-kódot valamint ellenőrizni kell a fényképes igazolvány alapján, hogy a jogos tulajdonos használja-e a bérletet.

Használat közben – gyakorlat

A frissen vásárolt bérlettel a metró felé vettük az irányt, és jó pár állomáson megpróbáltuk használni. Íme a tapasztalatok.

Corvin-negyed: az ellenőrnek fogalma sem volt, hogy mit mutatok, de mivel elég határozott voltam, és nem lassítottam, nem állított meg.

Kálvin tér (M3): hasonló volt a helyzet, mint az első próbálkozásnál, itt kicsit hosszabban nézte a telefont az ellenőr, majd nézett engem is, de mivel mentem tovább, megint sikerült bejutni. A kezdés nem volt valami biztató, de szerencsére innentől kezdve sokkal olajozottabban mentek a dolgok.

Kálvin tér (M4): az ellenőr nagy bólintással jelezte, hogy látja a bérletet. Tényleg tudta, hogy miről van szó, mert a szemével rögtön az alsó csíkot kereste, „várta a villamost”. Igazolványt viszont nem ellenőrzött, QR-kód olvasót nem villantott.

Fővám tér: ugyanez pepitában, az ellenőr biccentve engedett le a metróba, igazolvány vagy QR-kód ellenőrzése nélkül.

Móricz Zsigmond körtér: felbuzdulva a sikereken, itt már nem a bérlettel, hanem egy screenshottal próbálkoztam, és bejutottam. Illetve bejutottam volna, de nem mentem be, hanem rákérdeztem, hogy érvényes-e a bérlet. Az időpontok ellenőrzése után azt a választ kaptam, hogy igen. Ha már megálltam, rákérdeztem a QR-kód olvasóra. Megtudtam, hogy van már az ellenőröknek, meg is nézhettem. De nem működött, mert nem lehetett vele belépni a rendszerbe.

Újbuda központ: „Jujj de jó, maga az első! Kár, hogy a PDA nem működik.” Igazolványt itt sem ellenőriztek.

Kelenföld: itt megint screenshottal próbálkoztam, rápillantottak a bérletre, és félre is állítottak. Már kezdtem örülni, hogy az animáció hiánya miatt, de kiderült, hogy csak azért, mert használni akarták a QR-kód olvasót. Úgyhogy átváltottam a „rendes” bérletre. Itt már majdnem dél volt, én voltam a negyedik, aki digitális bérlettel utazott. Sajnos a háttér rendszer továbbra sem működött, pedig sokszor megpróbálkozott az ellenőr a leolvasással.

Deák tér (először): amint látták, hogy telefonon mutatom a bérletet, kiszedtek a sorból ellenőrzésre. Itt kértek először igazolványt és itt működött először a QR-kód leolvasására adott kütyü is. Igaz, nem első, hanem csak második nekifutásra. De végre működött minden.

Tadamm; ez a jegy a központi rendszer szerint is érvényes!

Deák tér (másodszor): a Deák tér másik forgalmas bejáratánál a fenti jelenet játszódott le még egyszer, azzal a különbséggel, hogy a hölgy, aki az ellenőrzést végezte volna, eléggé hadilábon állt a technikával. Kedvesen megkérdezte, hogy tudok-e várni egy kicsit, mert még ez új neki. Kis segítséggel megoldotta a dolgot, de még itt sem működött tökéletesen a rendszer, mert dupla leolvasásra volt szükség.

Batthyány tér: rövid tesztünk utolsó megállója a FINA Világbajnokság egyik helyszínéül szolgáló Batthyány tér volt, a külföldi látogatók itt valószínűleg elég sokszor fognak digitális bérlettel utazni. A BKK legalábbis ezt reméli. Ennek fényében örültem, hogy itt minden gördülékenyen ment; az igazolványt nem kérték el, de a digitális bérlet QR-kódját 2 másodperc alatt ellenőrizték, így a sort sem igazán tartottam fel.

Tapasztalatok

A BKK digitális bérlete elindult, és működik. Még távolról sem tökéletes, de mivel csak egy egyetlen napja működő rendszerről van szó, az lett volna meglepő, ha nincsenek fennakadások. Az ellenőrök felkészültsége vegyes, volt aki mindent tudott, volt aki semmit. A többségnek nem volt idegen a digitális bérlet, és pozitív az is, hogy a QR-kód olvasók a várakozásokkal ellentétben máris előkerültek. Ugyan az ellenőrzéshez szükséges háttérrendszer délelőtt nem igazán működött, délutánra sikerült ráncba szedni. Az ellenőrök nyilván a következő hetekben-napokban kapnak oktatást, és az informatikusok is pofozzák a rendszert. A digitális bérlet bevezetése egyébként elég jó időben történt; egyrészt nyár van, iskolai szünet, és a nyaralók miatt is kevesebben vannak. Másrészt a rendszer 13-án indult, a BKK statisztikája pedig azt mutatja, hogy a legtöbben a hónap első tíz napjának valamelyikén vásárolnak bérletet. Vagyis a szolgáltatást úgy lehet élesben tesztelni, hogy az a legkisebb fennakadást okozza. Szeptemberig bevallottan tesztidőszak folyik, a folytatásról pedig a BKK a tapasztalatok birtokában dönt majd. Változtatni biztosan kell majd, a jelenlegi rendszer a QR-kódban például az okmány számát tárolja; ehelyett egy tokent kellene bevezetni, hogy a kód lefényképezésével ne lehessen megszerezni az igazolványszámot.

A digitális jegy koncepciója összességében jó, amely nemcsak a vásárlást, hanem az ellenőrök munkáját is könnyebbé teheti, amennyiben nem kell a papíron betűket és számokat nézegetni. Elég lesz a zöld hátteret és a villamost csekkolni; idővel pedig visszaszorulhat a hamisítások száma is, hiszen a digitális bérlet megjelenését vagy az ellenőrző animációt akár naponta is változtathatja a BKK. Az viszont már most látszik, hogy az igazolvány ellenőrzése és a QR-kód kézi leolvasása teljesen életszerűtlen. Igazolványszámot a papír bérleteknél is csak szúrópróbaszerűen ellenőriznek, mert nagyon sokáig tart. A QR-kód leolvasása, ha nincs fennakadás, akkor emberenként nagyjából két másodperc – ennyi idő alatt papír alapú bérlettel csúcsidőben akár négyen-hatan is be tudnak sétálni, a különbség óriási.

Nyilván a QR-kód olvasására alkalmas beléptető kapuk és/vagy a jövőre bevezetendő tokenek megoldást jelenthetnek a helyzetre, azonban azt figyelembe kell venni, hogy a beléptető kapuk áteresztő képessége is alacsony, ezért jó sokat kell telepíteni belőlük. Minden megoldható persze; a beléptető kapuk az olyan nagy városokban is, mint például Hong Kong, tökéletesen működnek, pedig Hong Kongban négyszer annyian laknak, mint Budapesten. A gond az, hogy a forgalmasabb helyeken 10-15 kapura is szükség lehet, az egyetlen bejárattal rendelkező Corvin-negyednél viszont (hogy csak egy állomást említsünk) elképzelni sem nagyon tudjuk, hogyan lehet bővítés nélkül ennyi kaput elhelyezni.

A rendszer még döcögős, az irány viszont jó; ha pedig sikerült a dolgokat ráncba szedni (főleg a biztonsági problémákat), akkor elmondhatjuk majd, hogy a BKK lépett egy szintet a használhatóság terén.

TETSZETT A CIKK? OSZD MEG BARÁTAIDDAL!