Panasonic Toughbook CF-19 teszt

2009. október 26. - mostSzólj hozzá!

Itthon nem annyira ismertek a Panasonic noteszgépei, pedig a Toughbook névre hallgató, az átlagosnál masszívabb modellek nyugaton elég népszerűek. Tesztünk alanya mind közül a legdurvább, majdnem „katonai” modell, a CF-19.

Amíg a legtöbb noteszgépet igyekeznek könnyűnek és elegánsnak megtervezni, addig a Panasonic Toughbook CF-19 táblagép esetében a mérnökök inkább a strapabíróságot tartották szem előtt. A MIL-STD 810F szabványnak megfelelő ütés- és rázkódásállóság, illetve az IP54 és MIL-STD 810F-nek megfelelő víz- és ütésállóság nem általános a hordozható számítógépek között – de a CF-19 nem is néz úgy ki, mint egy közönséges noteszgép.

Külső

Kívülről a Toughbook CF-19 egyszerűen brutális: ha terepszínűre festenék, akkor nyugodtan eladhatnák katonai eszköznek is. Külső burkolatát több helyen is gumírozott csíkok fedik, billentyűzete fröccsenő víz ellen védett, valamennyi csatlakozóját műanyag dugók vagy rugós, szigeteléssel ellátott fedelek óvják. Ez utóbbiaknak komoly reteszelésük is van, így az érzékenyebb csatlakozók és alkatrészek kerültek alájuk: a kihúzható akku, merevlemez, a PCMCIA és ExpressCard foglalatok, a kártyaolvasó és a vezeték nélküli adapter kapcsolója.


Az általunk tesztelt modell valójában nem katonai gép, így burkolata viszonylag fényes és ezüstszínű. Viszont magnéziumból készült, így komoly védelmet nyújt például a kijelzőnek. A masszív zsanér körül elforgatható kijelzőt egy profi csat tartja csukva, véletlen kinyitása gyakorlatilag kizárt, viszont sajnos a billentyűzet és a kijelző közé könnyen becsúszhat szinte bármi, ami később esetleg megkarcolhatja a monitort. Mivel táblaPC-ről van szó, a képernyő elforgatható, de csak az erős RELEASE kapcsoló elcsúsztatása után – minden, amihez csak nyúlunk, rendkívül jól kitalált, jól összerakott hatást kelt. A gép „tartozékai” között egy hordozószíjat is találunk, aminek köszönhetően nincs szükségünk még notebooktáskára sem.

Ha táblaPC-vé alakítjuk a gépet, az irányításra használhatjuk ujjunkat vagy a mellékelt, a képernyő oldalából kihúzható tollat is. Ezen kívül a gép első élén egy sor plusz gombot is találhatunk a legfontosabb funkciók gyors eléréséhez. Normál noteszgépként marad a billentyűzet és a tapipad – sajnos ezek egyike sem éri el a gép többi részének színvonalát. A billentyűzettel a legnagyobb probléma a szokatlan kiosztás, amelynek eredménye, hogy az Enter gomb kicsi lett, a kurzor-billentyűk pedig nehézkesen használhatók. A tapipad is kicsi, ráadásul nem is valami érzékeny, igencsak rá kell nyomnunk ujjunkat, hogy működni kezdjen.

Annak ellenére, hogy a gép a szabványoknak megfelelően kibírja a 90 cm-es esést, ezen kívül por- és vízálló is, egész könnyű: tömege 2,31 kg. Mérete sem nagy, a gép 270×215×52 mm-es. A mindennek ellenálló dizájn részét képezik olyan finomságok, mint például a rezgéscsillapító keretben elhelyezett merevlemez, amelyet külön fűtőegység véd akkor, ha túl hideg van (mivel maga a noteszgép a specifikációk szerint akár -20 fokban is működőképes).

A CIKK MÉG NEM ÉRT VÉGET, KÉRLEK LAPOZZ!