MSI Wind U123H teszt

2009. december 14. - mostSzólj hozzá!

Címkék:

A netbookok közül sok modell inkább a divatnak, mint a praktikus szempontoknak akar megfelelni – a Wind U123H viszont nem ezek közé tartozik. Az MSI ezzel a masinával az olcsó, jól hordozható munkagépet keresők igényeit próbálta kielégíteni.

Az U123 a korábban már tesztelt U120 frissítésének tekinthető. A gyártó a külsőn gyakorlatilag semmit sem változtatott, maradt a szögletesebb forma, a hardver viszont gyorsabb lett. Az általunk kapott tesztpéldány az U123H névre hallgató változat volt – jelen esetben a H betű a Huawei gyártmányú HSDPA adaptert jelenti, ezen felül létezik még „sima” U123 és tunerrel szerelt U123T nevű kivitel is.

Külső

Ahogy az U120-nál is, a Wind U123 esetében is az volt az MSI célja, hogy egy kevésbé „divatos”, a szokásosnál konzervatívabbnak és komolyabbnak tűnő netbookot alkosson. Ennek érdekében elhagyták a legtöbb lekerekítést és ívet, helyettük inkább szögletesebb formákat használtak. Tesztünkben egy sötétkék fedéllel rendelkező példány vett részt, de létezik belőle fehér, piros, fekete és szürke változat is. (Mindez egyébként csak a fedőlapra vonatkozik, a többi felület általában mattfekete, kivéve a billentyűzet feletti csíkot és a monitor káváját, amelyek fényes feketék). Hogy ennek mi értelme, nem tudjuk, mindenesetre ujjlenyomatok begyűjtésére kiválóan megfelel mindkét hely (különösen az utóbbi lesz koszos, mivel a kijelző mozgatásához meg kell fognunk a kávát). Szerencsére maga a képernyő már matt, így utazás közben is jól használható anélkül, hogy állandó tükörként viselkedne.

A mai divatnak megfelelően, és alighanem költséghatékonysági okokból kifolyólag a netbookot a zsanérok súrlódása tartja csukott állapotban, a képernyő és a billentyűk közötti távolságot pedig az előbbi káváján elhelyezett gumitappancsok biztosítják. Ezek feladata lenne megakadályozni azt is, hogy a táskákban toll, kulcs vagy más veszélyes tárgy kerüljön a billentyűzet és a monitor közé – erre a szerepre viszont már kevésbé alkalmasak, így érdemes külön hordtáskát rendszeresíteni a géphez.

A billentyűzet nem változott az U120-hoz képest, és a netbookok kategóriájában jó osztályzatot érdemel: némi hozzászokás után kényelmesen használható, annak ellenére is, hogy érzésre kicsit túl hajlékony. Amennyire jó a billentyűzet, annyira rossz a tapipad: nagyon kicsi, a gombjainak benyomásához pedig nagy erő szükséges, így nem lehet kényelmesen használni. Emellett multitouch-funkció sincs rajta. Külön funkciógombból egyetlen egy sincs az U123-on, ezek feladatát a sima gombok veszik át az Fn segítségével – például az Fn+F6 kapcsolja ki-be a webkamerát, az Fn+F11 pedig váltogatja a WLAN, a 3G-s modem és a Bluetooth adapter üzemállapotát. Az üzemállapotról a jobbra elöl elhelyezett LED-ek tájékoztatnak, ezek csukott állapotban is láthatók.

A gép hátoldalán látszik, hogy bővíteni nem lesz egyszerű az U123-at: egyetlen ajtó vagy külön fedél sincs rajta, gyakorlatilag a teljes hátlapot le kell szerelnünk akkor, ha például memóriát szeretnénk cserélni. A hangszórók az alsó, ívelt rácsok alatt vannak. Képünkön bal oldalon a rácsok mögött látható az U123-ból U123H-t alkotó Huawei EM770-es modem, amely 7,2 Mbps le- és 5,76 Mbps feltöltési sebességet kínál (a SIM kártyát az akkumulátor alatt elhelyezett nyílásba kell becsúsztatnunk).

Bár az általunk tesztelt gép 6 cellás akkuval érkezett, és már ez is kilóg a gép aljából, létezik hozzá 9 cellás energiaforrás is. Ami a méreteket illeti, ezzel a közepes méretű akkumulátorral a noteszgép 260×180×37 mm-es dimenziókkal és 1306 grammos tömeggel rendelkezik.

A CIKK MÉG NEM ÉRT VÉGET, KÉRLEK LAPOZZ!