Az LG a tavalyi PS8000-res plazmatévé-sorozattal magasra tette a lécet. Tesztünkből kiderül, vajon az idei csúcsmodell, az 50PK950-es méltó utódja-e a tavalyi készüléknek.

A Samsunghoz hasonlóan az LG kimondva-kimondatlanul az LCD-technológiát a plazmák elé helyezi, ám ez nem azt jelenti, hogy a plazmatévéket ne fejlesztenék a cégnél. Kiváló példa erre a tavaly bejelentett PS8000-res széria, amellyel az LG megmutatta, hogy azért még nem felejtett el plazmát gyártani. Hamarosan érkezik az utód az 50PK950 személyében, amelyet ezúttal is alapos tesztelésnek vetettünk alá.

Külső

Tesztünkben elég sokat fogunk hivatkozni a tavaly nálunk járt 50PS8000-res plazmára, mert a PK950-es sorozat ennek továbbfejlesztése – ráadásul a két tévé kategóriájában is azonos, mindkettőt a termékvonal tetejére pozícionálja a gyártó. Az 50PK950 az LG Borderless koncepciója alapján készült, ami ezúttal is azt jelenti, hogy a panel előtti üveglap valamit a káva egy síkba kerültek. A hatás majdnem olyan jó, mint egy LCD-tévé esetében, azonban mivel a plazmáknál az „alapszín” világosabb, így a tévé kikapcsolt állapotában is egyértelműen megállapítható, hogy meddig tart a káva és honnan kezdődik a panel.

Míg az 50PS8000 esetében az LG néhány új megoldást is alkalmazott, addig az 50PK950 kialakításakor csak már meglévő dizájnelemek kerültek felhasználásra, de az összhatás így is nagyon ütős lett. A káva és a talp természetesen fényes fekete, az előlap miatt viszont szokás szerint a tükröződés és a kiváló ujjlenyomat-begyűjtési képesség is garantált. A káva szélén kékes áttetsző csík fut végig, ami kicsit feldobja az egyébként egyhangú színvilágot.

A gombok, éppen úgy, mint az 50PS8000 esetében, ezúttal is érintéssel vezérelhetők, és a tévé jobb oldalára, alulra kerültek. Összesen nyolc van belőlük, és akár a tévé teljes vezérlését is megoldhatjuk velük, ha egyik távirányító sem lenne kéznél; a tévéhez az LG kettő távvezérlőt is mellékelt, erre később még visszatérünk. A gombok mellett a környezeti fény erősségét érzékelő szenzor kapott még helyet, ez a kiegészítő lassan az LG minden tévéjére felkerül.

Az 50PK950 ahhoz képest, hogy plazma, vékony; vastagsága nagyjából akkora, mint egy átlagos LCD-tévé vastagsága, 39 mm. A falra szerelést nagyban megkönnyíti, hogy a talp teljes egészében leszerelhető (illetve igazából ebben az esetben nem is kell felszerelni, mert a csomagolás a kávát és a talpat külön tartalmazza). A méretből adódóan a hőtermelés jelentős, és mivel a tévé nem tartalmaz ventilátort, a hátlap felső része eléggé melegszik is.

A csatlakozókínálat közel teljes; hátul 3 HDMI-t, YPbPr, SCART és D-Sub bemeneteket kapunk, valamint van analóg audio bemenet és optikai analóg kimenet, illetve Ethernet csatlakozó. Oldalt további HDMI port, kompozit csatlakozó és 2 USB 2.0 áll bevetésre készen, valamint ide került a CI foglalat is, amelybe a DVB-T/C tunerhez szükséges dekóderkártya adapterét csatlakoztathatjuk. Azt megjegyeznénk, hogy az LG idehaza hivatalosan továbbra sem garantálja, hogy a DVB-C minden hazai szolgáltató esetében működni fog (UPC-vel például dekóderkártya nélkül nyilván nem működik, DIGI-vel viszont igen), de végre a magyar területi beállítással is aktív ez az opció. A repertoárból talán a fülhallgató kimenet hiányzik a legjobban, ezt az LG az 50PK950 esetében is Bluetooth adapter beépítésével oldotta meg, amelyhez vezeték nélküli fülest csatlakoztathatunk.

Belső

A panel képességeit tekintve a tavaly nálunk járt 50PS8000 és mostani tesztünk alanya, az 50PK950 gyakorlatilag egyezik (papíron legalábbis), komoly eltérés az elektronikában sem található. A tévé 600 Hz-es képfrissítést használ, a képjavítók közül pedig minden szokásos megoldás rendelkezésre áll. Közülük a legfontosabb a 24p, amely az LG-nél a szerintünk legjobb eredményt adó egyszerű képismétlést használja, valamint van THX minősítésű profil is, ennek beállításával elvileg tökéletes moziélményt kapunk. A tévé Full HD-s, azaz felbontása 1920×1080 pixel. A maximális fényerő 1500 cd/m², ennek ellenére nem vártuk, hogy a tévé nappali fényviszonyok között is kiválóan teljesítsen, ez ugyanis továbbra sem a plazmák erőssége.

Alapbeállításokkal, normál színprofilt kiválasztva a fényerő 198 cd/m² a fekete pedig 0,07 cd/m²-es, ami 2828:1-es kontrasztot ad. Ez csak átlagos, a plazmák között nem ritka a 4000:1-es vagy még jobb érték, amint az Panasonic TX-P42V10E tesztünkből is látható. A színhőmérséklet 7700K, a deltaE értéke 5,7 (ami szintén közepes), a gamma pedig 2,1 – összességében láttunk már jobb alapbeállításokat is, de szerencsére az LG tévéje nézhető alapállapotban is.

Ráadásul az összes képjavító kikapcsolásával (dinamikus kontraszt, dinamikus szín, élkiemelés, zajszűrés), valamint a színtartomány normálra állításával azonnal jobb eredményt kapunk: a gamma a helyére kerül (2,2) a deltaE pedig 4,1-re csökken. Természetesen a többi színprofilt is leteszteltük, a THX-et és a THX-en alapulú egyéni beállításokat leszámítva az eredmények nem túl jók, így az extra színprofilok használata nem ajánlott.

Az optimális beállításokat az ifs haladó 1-es alapbeállításokból kiindulva kerestük meg, egész egyszerűen azért, mert így lehet a legtöbb paramétert személyre szabni. Az ajánlott értékek a következők: kontraszt 94, fényerő 59, vízszintes képélesség (tévé/Blu-ray) 75/61, függőleges képélesség 67/54, színtelítettség 54, árnyalat G3, gamma magas, színhőmérséklet (tévé/Blu-ray) normál/meleg. Ezekkel a paraméterekkel 173 cd/m²-es fényerőt, 0,07 cd/m²-es feketét, 2471:1-es kontrasztot, 2,6-os deltaE-t, 2,3-as gammát és 7800/6329K-s színhőmérsékletet mértünk: bár a kontraszt lehetne nagyobb, összességében ezek az értékek kiválóak.

További ajánlott beállítások: dinamikus kontraszt ki, dinamikus szín ki, zajcsökkentés ki, fekete szint magas (vagy a Blu-ray/DVD lejátszóhoz igazítva alacsony), színskála normál, élkiemelő ki, energiatakarékos üzemmód ki (ha bekapcsoljuk, egyes paraméterek nem állíthatók).

Lemértük a THX profilt is, amely ezúttal nem nyerte el tetszésünket; összességében a kézi beállítások jobb eredményt adnak, a rögzített fekete szint és a 2,6-os gamma ugyanis nem optimális. (És javítani sem lehet őket, mert a THX-et kiválasztva egyetlen képjellemzőt sem lehet változtatni.)

A betekintési szög alapvetően jó, amennyiben a képet oldalról nézzük, a kontraszt csökkenésével illetve az árnyalatok változásával szerencsére egyáltalán nem kell foglalkoznunk. Azonban mivel a panel és az üveglap között van néhány mm hely, oldalról nézve a belső tükröződés ennél a tévénél is érezhető. Az 50PS8000-hez képest az LG 70%-kal csökkentette a panel és az üveglap közötti távolságot, így ez a tükröződés a korábbinál sokkal kisebb szellemképpel jár, és persze szemből továbbra sem látható.

Egy óra „vegyes” használattal átlagosan 237 wattos fogyasztás mértünk, a csúcsfogyasztás pedig 394 watt volt – a 237 watt az 50 colos méretet is figyelembe véve jó érték, a tavaly nálunk járt 50PS8000-nez képest 20%-kal kevesebb.