Nincs időd napi szinten követni az eseményeket? Iratkozz fel heti hírlevelünkre! E-mail cím:

LG LE5300 (42LE5300) LCD-tévé teszt

2011. január 20. - spidermanSzólj hozzá!

2010-ben már végre nemcsak a felsőkategóriás tévékbe került LED-es háttérvilágítás: az LG 42LE5300-at teszteltük, amely 200 ezer forintos árával nagyon jó vételnek számít.

Tavaly ugrásszerűen megszaporodtak a LED-es háttérvilágítást használó LCD-tévék, és az év vége felé már nemcsak a csúcskategória, hanem gyakorlatilag a belépő szint készülékeinél is megjelent ez a fajta háttérvilágítás. Az LG 42LE5300 több szempontból is a korábban nálunk vendégeskedő 42LE8500 kistestvérének tekinthető, megnéztük, mire képes.

Külső

Az LG 2008-ban dobta piacra az első LED-es LCD-ket, a 2009-es IFA-n pedig a koreai gyártó bejelentette a Borderless, azaz „keret nélküli” kialakítású LE8-as szériát. Az LE8-as széria egyik tagja, a 42 colos LE8500-as, az év első felében már járt nálunk, most pedig az LE5-ös szérián a sor. Tesztünk alanya, a szintén 42 colos LE5300, nem kapott meg minden, a nagytestvérre jellemző, külső fazonigazítást, így például a keret nélküli kialakítás sem jellemző rá. Habár kétségtelen, hogy emiatt külsőre a 42LE8500 pofásabbnak tűnik, az egybe előlap elhagyásának pozitív hatásai is vannak; a tévé panelje például nem tükröződik, és oldalról sem csökken olyan gyorsan a betekintési szög, mint a koreai gyártó Borderless tévéinél.

Sajnos a fényes felületektől az LG nem szabadult meg teljesen, a majdnem teljesen fekete színű káva kiválóan tükröződik (és persze kiválóan gyűjti az ujjlenyomatokat is). A tévé alsó részén, díszítésként, a fekete szín sötétbordóba megy át, de ez szinte csak akkor látszik, ha a tévére közvetlenül rásüt a nap. Szintén díszítés a tévé oldalán elhelyezett, vékony áttetsző műanyagcsík.

A káva alsó részén, lent az LG logó látható, amely több korábban nálunk járt LG tévével ellentétben nem világít, tehát nem maga a felirat jelzi a bekapcsolt állapotot. Erre a bekapcsoló gomb (helye) szolgál, az érintésérzékeny felület alatt ugyanis egy LED is helyet kapott, ami halvány fehér színnel világít működés közben, vörös fénnyel pedig akkor, ha a tévé készenléti állapotban van. A további gombok szintén érintésérzékenyek. Összesen hét van egyébként belőlük, és segítségükkel a tévé kezelése akár teljes körűen is megoldható, persze nem annyira kényelmesen, mint a távirányítóval. A gombok mellett a távirányító érzékelője és a külső fényerősséget mérő szenzor is látszik az előlapról; ez utóbbi természetesen a 42LE5300 esetében is arra szolgál, hogy a tévé képes legyen automatikusan a fényviszonyokhoz igazítani a háttérfény erősségét. Bár ez a megoldás a képminőség szempontjából nem optimális, mégis hasznos lehet, ha gyakran nézzük a tévét nappal is és este is.

Az LG 42LE5300 LED-es, az apró fényforrások pedig oldalra kerültek, ami meglehetősen vékony kialakítást tesz lehetővé: a káva a tévé legvastagabb pontján is csupán 29 mm-es. Ez a vastagság ráadásul a lefelé néző hangszóróknál érvényes. A csatlakozók többsége az LG-től megszokott módon ezúttal is hátrafelé néz, így, ha a tévét a falra helyezzük fel, megnehezítheti a szerelést, ha sok kábelt szeretnénk csatlakoztatni.


Mennyiségileg viszont nincs gond a csatlakozókkal, hátul 3 HDMI, egy kompozit, SCART és VGA bemeneteket találunk, audio bemenetekkel és optikai hangkimenettel társítva, oldalt pedig komponens analóg szett, egy negyedik HDMI, USB port, fülhallgató kimenet valamint a CI adapter foglalata található. Az LG tévéje az analóg mellett DVB-T és DVB-C tunereket is tartalmaz.

Belső

Az LE8-as sorozat 200 Hz-es, az LE5-ös tévék azonban csak 100 Hz-esek – a belső szempontjából ez az egyik legfontosabb eltérés az LG csúcskategóriás és középkategóriás tévéi között. Amint látni fogjuk, ennek igazából nincs nagy jelentősége, ugyanis szerintünk egyik tévénél sem lesz ezt a funkciót bekapcsolva annyira jó a kép, hogy komolyan elgondolkodjunk a használaton. A tévé panelje természetesen Full HD felbontású, és IPS. Ez utóbbi alapján nem vártunk túlzottan nagy kontrasztot, viszont a színhelyesség terén az IPS panel általában jó választást jelent.

Amint említettük, az LG 42LE5300 háttérvilágítása LED-es, viszont local dimming nincs. Ez, tudva, hogy a LED-ek oldalt helyezkednek el, egy darabig természetes is volt, most már azonban az LG termékpalettáján van oldalsó LED-es, local dimminges tévé is, tehát az összefüggés nem annyira triviális. És nem is kell messzire mennünk, mert az LE5500-as tévék már ilyenek. (Mellesleg az LE5300-as és LE5500-as tévék között elvileg éppen ez a dolog az egyetlen különbség.). Az oldalsó LED-es, local dimminges tévéktől ugyanakkor sokat nem szabad várni, amint arra több korábbi tesztünkben is rámutattunk, a local dimming még a hátsó LED-es tévék 128-512-es szegmensszámával is több szempontból problémás, az oldalsó LED-es LE5500-asok viszont csupán 12 zónára osztják fel a tévét.


egyéni, élénk, játék, mozi, normál és sport módok

Az LG hagyományosan sokféle színprofilt épít a tévéibe, és ez alól a 42LE5300 sem kivétel. A koreai gyártót dicséreti illeti azért is, mert általánosságban elmondható, hogy még arra is figyel, hogy a beállítások többé-kevésbé használhatók legyenek. Nyilván a dinamikus vagy az élénk színprofil képe szobában használhatatlan, azonban a játék és mozi módok egészen jók – és ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a kalibrációs lehetőségek az LG tévéi esetében az egyik legjobbak. Ha minden lehetséges beállítási lehetőséghez hozzá szeretnénk férni, akkor természetesen ezúttal is a két ISF mód valamelyikét kell használnunk. A normál színprofil viszont nemcsak a gyengébb színhelyesség miatt nem nevezhető tökéletesnek, hanem a feleslegesen nagy fényerő miatt sem: ha a tévét a gyári alapbeállításokkal használjuk, akkor 388 cd/m²-es fényerőt, 0,37 cd/m²-es feketét, 1085:1-es kontrasztot, túl nagy gammát és túl nagy színhőmérsékletet kapunk. A mozi és az IFS színprofilok beállításai viszont nagyon jók, 3 körüli átlagos deltaE-vel, 2,2-es gammával és jó színhőmérséklettel bírnak. A kontraszt persze nem hatalmas, de nem is vártunk túl jó eredményt e téren, hiszen a tévében IPS panel működik.

A legjobb beállításokkal

A legjobb beállításokkal 3-as deltaE-t, 2,2-es gammát, 6300K-s színhőmérsékletet, 120 cd/m²-es fényerőt, 0,14 cd/m²-es feketét és 901:1-es kontrasztot kaptunk. A beállítások az IFS színprofil esetében annyira jók voltak egyébként, hogy csak minimális mértékben kellett változtatnunk: háttérfény 48, kontraszt 100, fényerő 39, képélesség 60/60, árnyalat Z2, színhőmérséklet meleg, gamma: 2,4, fekete szint magas. Az LG tévéjét nem nehéz jól, a környezeti fényviszonyoknak megfelelően beállítani, a menüből ugyanis előhívható egy varázsló, ami tesztábrák segítségével vezet keresztül a szükséges lépéseken.

A LED-es háttérvilágítás miatt kedvező fogyasztásra számítottunk, és az LG 42LE5300 meg is felelt az elvárásoknak. A fent javasolt értékekkel 79 wattos energiaigényt mértünk, a legnagyobb áramfelvétel pedig 122 watt volt, ehhez a sport színprofilt kellett kiválasztanunk. A tévé készenléti állapotban 0,1 wattnál kevesebbet fogyaszt.

A CIKK MÉG NEM ÉRT VÉGET, KÉRLEK LAPOZZ!