A tavalyi szárnypróbálgatás után (LD950-es tesztünk itt olvasható) az LG a 3D LCD tévéinél idén teljesen száműzte az aktív shutteres technológiát, és a passzív (polarizációs) elven működő 3D-re állt át. A tavaly még egyeduralkodó aktív 3D-t csak a plazmatévéknél tartotta meg az LG – ott is csak gyártástechnológiai okok miatt. Megnéztük, okos dolog volt-e váltani.
Külső
A CES-en bemutatott mintadarabok alapján még úgy tűnt, hogy a felsőkategóriában helye lesz az aktív szemüveges 3D-nek az LG termékeknél is, de ahogyan néhány sorral feljebb említettük, a koreai gyártó végül úgy döntött, hogy az LCD-k esetében teljesen leváltja az aktív szemüveggel működő 3D-t passzívra. Ez minimális mértékben a 3D tévék dizájnját is befolyásolta, mert a gyártónak a 3D tévék esetében a Borderless dizájnról le kellett mondania; így értelemszerűen a keret nélküli kialakítás az LW650S-re sem jellemző. Ez persze nem feltétlenül baj, sőt! A Borderless dizájn szükségszerű velejárója ugyanis, hogy a kijelző tükröződik, ami nemcsak 3D, hanem 2D adások esetén is rontja az élményt, főleg világosban, azt pedig szinte kizárja, hogy egy Borderless tévét úgy helyezzük el a nappaliban, hogy az az ablakkal szemben legyen – az LW650S-nél ilyentől nem kell tartani.
A tévé így viszont szemből nézve elég jellegtelenre sikerült, az LG ezúttal semmi komolyabb trükköt nem alkalmazott annak érdekében, hogy a tévét megkülönböztesse a versenytársak termékeitől, vagy akár azért, hogy az LW650S a nappali dísze legyen. A külső természetesen nem csúnya, de a szögletes, fényes fekete kávát csupán a keret mellett minden oldalon végigfutó akril csík dobja fel, ezt pedig már tavaly is elsütötte az LG – sőt, más gyártók is. Igaz, az áttetsző csíkból rögtön kettő is került a kávára, a koreai gyártótól azonban láttunk már ennél fantáziadúsabb kialakítást is.
A kávához a talp minden esetre jól illeszkedik; az asztali állvány szintén szögletes és fényes fekete, vékony áttetsző díszítéssel körülvéve.
A tévé és a talp között elhelyezkedő nyak viszont ezüstszínű, ami az összképbe nem illik bele, viszont mivel a felület gyakorlatilag tükörként viselkedik, szemből úgy tűnik, mintha a kávához és a talphoz hasonlóan ez a rész is fekete lenne. Az LW650S dizájnját egy szóval úgy jellemezhetnénk, hogy konzervatív – persze nem a rossz értelemben.
A keret fekete színvilágát szerencsére az LG nem törte meg mindenféle felirattal, egyedül a lent középen található LG logó látszik, valamint az érintőgombokhoz tartozó feliratok, a káva jobb alsó részén. Elsőre nem egyértelmű, hogy nem magukat a feliratokat kell megérinteni, hanem a felettük lévő területet, azonban érintésre azonnal bekapcsolnak azok a LED-ek, amelyek már egyértelműen mutatják, hogy hol tudunk csatornát váltani, hangerőt szabályozni, illetve, hogy hol vannak az OK, HOME, INPUT és bekapcsoló gombok. Az érintésérzékeny megoldást általában nem szoktuk szeretni, az LW650S esetében azonban a gombok érzékenysége pont megfelelő, így a panel jól használható.
A talp szükség esetén teljesen leszerelhető. Sőt, valójában a vékony dobozban a tévé és a talp szétszerelve érkezik, tehát ha a tévét a falon szeretnénk elhelyezni, megspórolhatunk egy szerelést. Amennyiben az állvánnyal együtt használjuk az LW650S-t, akkor az összeszereléshez ketten kellenek. A talpról azt érdemes még tudni, hogy segítségével a tévé elforgatható.
Az LG tavaly piacra doboz passzív tévéjével ellentétben az idei modellek, így az LW650S is vékony kialakítású, a készülékház szinte a tévé teljes magasságában csupán 30 mm vastag, és lent is csak azért szélesedik hátrafelé a „doboz” néhány millimétert, hogy a lefelé sugárzó hangszóróknak több hely jusson.
A csatlakozókínálat a gyártótól megszokott módon bőséges, és az LG most már végre szinte az összes csatlakozót úgy építette be, hogy azok oldalra vagy lefelé néznek, ami nemcsak magát a falraszerelést könnyíti meg, hanem a csatlakozókhoz való hozzáférést is. HDMI 1.4 bemenetből négyet kapunk (közülük az első az ARC-s), ezek valamennyien az oldalsó blokkba kerültek. Erre néz még két USB csatlakozó illetve a PCMCIA kártyahely, amely a digitális tunerekhez használható, ha kódolt adást akarunk nézni. Lefelé a LAN, a D-Sub + hang, a (külön adapteres) SCART, a komponens bemenetek és az antennacsatlakozók néznek, valamint itt találjuk az optikai hangkimenetet és a fülhallgató kimenetet is. Hátrafelé a kompozit videobemenet és a hozzá tartozó hangcsatlakozók néznek – de ezeket ma már jóformán senki sem használja. Az LG 2011-es termékeinél a név végén szereplő S a DVB-S tunerre utal: az LW650S az analóg és a DVB-T/C adások mellette a DVB-S adások vételére is alkalmas külön set-top-box nélkül.
