- 2011. május 13., 08:00
Teszteltük a Panasonic csúcs 2D tévéjét, a NeoPlazma panellel szerelt G30-as sorozat 42 colos tagját.

Ha plazmatévé, akkor szinte mindenkinek a Panasonic neve ugrik be elsőnek, ami nem is véletlen, hiszen a japán gyártó az egyetlen, amelyek ezt a technológiát egyértelműen az LCD-k elé helyezi. A G10-es és G20-as szériával a Panasonic egyaránt nagyot alkotott, a maguk idejében (2009-ben és 2010-ben) ezek a tévék egyértelműen benne voltak a top 3-ban. Vajon a kötelező modellfrissítéssel megérkező és a Panasonic termékpalettáján 2D-ben a csúcsot jelentő G30 fel tudott-e nőni az elődök szintjére? Tesztünk során erre (is) kerestük a választ.

Külső

A Panasonic dizájnerei eddig köszönik szépen, jól megvoltak, haladtak szépen a kikövezett úton, nem kísérleteztek (vagy legalábbis messze nem annyit, mint a többiek), így a tévék dizájnja évről évre csak egészen minimális változtatáson esett át. Aztán eljött végre 2011, ami végre egy kis felpezsdülést hozott a plazmatévék külső megjelenését illetően – igaz, gyökeres változást csak a 3D-s szériáknál lehet felfedezni, de panasonicos mércével az U, az S, és a G szériák is sokat változtak. Az újítások nekünk bejönnek, de biztosan lesz, aki fanyalogva fogadja majd az új, szögletes formavilágot, hiszen ennek bevezetése azzal jár(t), hogy a káva alsó részének korábbi jellegzetes íve is eltűnt a süllyesztőben. A kávát azonban továbbra is egyedivé teszi, hogy a felső és alsó sarkok lekerekítésének íve nem egyforma.

További markáns változás, hogy az elmúlt években az eddig jellemzően ovális alapterületű talp az idei modelleknél téglalapot formáz, és „lapos” is, ami a szögletes kávához mindenképpen jobban illeszkedik.

A tévé alapszíne fényes fekete, a káva legnagyobb része ilyen, valamint a tévé elforgatását lehetővé tévő nyak és a talp oldalai is lakkfekete fényezést kaptak. A talp felső része ugyanakkor szürkés, és a káva alsó részére is került egy világosabb betét. Ez a korábbi típusok díszítéséhez képest sokkal vastagabb, de szerintünk nagyon jól néz ki.

Az anyagválasztásban sajnos nem tapasztalható akkora előrelépés, mint a dizájnban, a tévéről, csakúgy, mint a tavalyi G20-asok esetében, jól látszik, hogy műanyagból készült, ráadásul nem a legjobb fajtából. A gyenge anyagok ellenére az összeszereléssel nincs probléma, az illesztések mindenhol teljesen jól passzolnak, így a TX-P42G30E olcsó hatást azért semmiképpen sem kelt.

A hátlap természetesen fémből készült. Kellemetlen meglepetés, hogy miután a G20-asok esetében a Panasonic végre száműzte a ventilátorokat, a G30-asoknál ismét megjelentek a légkavarók. Ráadásul mindez annak ellenére történt, hogy a G20-assal sem voltak komoly melegedési problémák (nyilván melegednek a tévék, de emiatt tömeges meghibásodásról nem tudunk), a G30-as széria pedig elvileg 20%-kal kevesebbet fogyaszt elődjénél.

A ventilátor visszaszerelésének oka valószínűleg az lehet, hogy a plazma meghajtásához használt nagyfeszültségű áramot előállító trafó magasabb hőmérsékleten jobban ciripel; a G30 e szempontból valóban egyértelműen jobban viselkedik, mint a tavalyi modell, azonban ez a típus sem hangtalan. A ventilátorok szerencsére fordulatszám-szabályzósak, így este még nyáron is van esély arra, hogy az optimális nézési távolságból a halk susogását egyáltalán nem fogjuk hallani. A légkavarók annyira hatékonyan végzik a dolgukat, hogy a tévé hátlapjának nagyobbik része hideg, és csak középen fent van egy kisebb, kézmeleg rész.

A Panasonictól megszokott módon a tévére ezúttal is került néhány gomb (Funkció, +/-, TV, AV és hardveres bekapcsoló), ezeket, ha szemből nézzük a tévét, a káva jobb szélén (oldalt) találjuk.

A csatlakozók balra kerültek, többségük hátrafelé néz – ami egy nem túlságosan vékony tévé esetében egyáltalán nem probléma. Hátul három HDMI, egy SCART és egy komponens (YPbPr) bemenet, az antennacsatlakozó, egy Ethernet és két USB port valamint az optikai hangkimenet található, oldalt pedig az AV csatlakozók, egy HDMI és egy USB port, a digitális tunerekhez tartozó CI foglalat, a fülhallgató kimenete valamint az SD-kártya foglalata helyezkedik el. Az oldalsó panel sajnos elég közel került a tévé széléhez, egy USB kulcs például valószínűleg ki fog lógni oldalra, de sajnos az SD-kártya miatt mindenképpen kompromisszumot kellett kötni e téren a gyártónak. A beépített tuner az analóg mellett a DVB-T és DVB-C adásokkal is kompatibilis, és utóbbi a magyar régiót kiválasztva is használható.

A G20-hoz képest hiányzik ugyan egy SCART csatlakozó és a D-Sub konnektor, de a gyakorlatban valószínűleg ez senkinek nem jelent majd különösebb hátrányt.

Címkék