Nincs időd napi szinten követni az eseményeket? Iratkozz fel heti hírlevelünkre! E-mail cím:

A Computex 2016 blogból ajánljuk

Az ASUS a ZenFone 3 három változatát jelentette be, a csúcson a Deluxe modell csücsül.
Inkább tablet mintsem telefon, és főleg multimédiás célokra ajánlható az új ASUS gigamobil.
Elég egy Thunderbolt 3 csatlakozó, és egy jobb notebookból máris játékokra optimalizált szörnyet kapunk.
30 millió eladott készülék után az ASUS-nál egyre jobban érzik, hogy mi kell a népnek: ezt mutatja a ZenFone 3 is.
Itt van a harmadik generáció a 2-az-1-ben Transformerekből, rögtön három verzióban is, a csúcstól a netbookig.
Evolúció, revolúció, zenvolúció, szól az ASUS új szójátéka, amely a Zenbook 3 megjelenéséhez is kapcsolódik.

Panasonic VIERA VT30 (TX-P50VT30E) 3D plazmatévé teszt

2011. június 15. - spidermanSzólj hozzá!

Kíváncsiak voltunk, mire képes a Panasonic idei abszolút csúcsmodellje, a VT30. Az 50 colos verziót teszteltük.

A Panasonic legjobb 2D tévéje után ezúttal a legjobb 3D tévére kerül a sor; a VT30-as széria 50 colos tagját láttuk vendégül szerkesztőségünkben. A tavalyi VT20-as típusokkal ellentétben a 2011-es modellek már képátlótól függetlenül egységesek képminőség és szolgáltatások alapján is. A VT30-as szériára, egésze pontosan tesztünk alanyára, a TX-P50VT30E-re nem kevesebb feladat várt, mint megmutatni, hogy a Panasonic 2011-ben is a legjobb, ha 3D-ről van szó. Lássuk, sikerült-e neki.

Külső

A Panasonicot rengetegek kritizáltuk már azért, mert a dizájnerei nem követték a trendeket; tulajdonképpen a japán gyártó volt az utolsó, amelyik csak a klasszikus vonalvezetést és tervezési filozófiát alkalmazta, egészen mostanáig. A korábban tesztelt G30-as szérián ugyan még nem látszott nagyon markáns változás, a VT30-as sorozat viszont modern külsőt kapott, annak minden előnyével és hátrányával együtt. A TX-P50VT30 káva nélküli kialakításával nagyon jól néz ki, de természetesen ez a kifejezés a Panasonic esetében is inkább keret nélküli felépítést jelent. Érdekesség, hogy dupla előlapos megoldást nem a VT30-as sorozatnál alkalmaz először a Panasonic, hiszen a 2009 első felében nálunk járt 42 colos G10-esnél is alkalmazott hasonlót, igaz, akkor még nem keret nélküli dizájnnal párosítva.

A káva természetesen fekte, és az egybe előlapnak köszönhetően fényes felületű is. Ez összességében kiválóan gyűjti az ujjlenyomatokat. Az előlap nagy előnye ugyanakkor, hogy a szokásosnál jobban védi a tévét, ami főleg kisgyermekes családoknál lehet fontos szempont, de az általános ápolásnál (törölgetésnél) is jól jöhet, hogy az üveg felülete nem karcolódik. A káva körül egy vékony, ezüstszínű csík húzódik, ami a legmarkánsabban a tévé alsó részénél látszódik, itt ugyanis a káva alá nyúlik egy hosszú doboz, ami a hangszórókat rejti.

A tévé talpának alapterülete téglalap alakú, és az 50 colos képátlóhoz valamint a tévé tömegéhez mérten súlyos darab – de legalább biztosak lehetünk benne, hogy stabilan tartja a VT30-ast. A talp – szokás szerint – külön érkezik a dobozban, ennek megfelelően, ha a tévét a falra szeretnénk felszerelni, teljesen leválasztható.

A Panasonic idei termékpalettáján az Infinite Black Pro technológia a 3D tévék kiváltsága lett, ami bekapcsolás nélküli is szemmel látható: a plazmatévék paneljének jellegzetes zöld színe helyett tesztpéldányunk esetében sötétebb és inkább kékes volt a panel színezete. Ez a technológia elsősorban arra jó persze, hogy fényes környezetben javítsa a láthatóságot, de esztétikai szempont is van a dologban, a tévé a sötétebb színű panellel határozottan jobban mutat, mint mondjuk egy G30-as.

És ha már a 2D-s tévéről beszélünk: a G30-as tesztben kritizáltuk az anyagválasztást, szerencsére a VT30-nál ilyen gondok nincsenek, és természetesen az összeszerelés minősége sem hagy maga mögött kívánnivalót. A hátlap fémből készült, részben a jobb hőelvezetést elősegítendő. Mivel a Panasonic úgy döntött, hogy a G30-ba is visszaszereli a légkavarókat, nem vártuk, hogy a VT30-ből kikerüljenek a ventilátorok. Az elődhöz hasonlóan a TX-P50VT30-ban is négy egység dolgozik, amelyek már egy órányi működést követően is meleg levegőt fújnak ki hátra, viszont ezt legalább halkan teszik. A nálunk járt tesztpéldány nagyon halkan ciripelt, de nincsenek illúzióink arra vonatkozóan, hogy csak szerencsénk volt, aki plazmatévét vásárol, annak a ciripelésre számítania kell. A tesztpéldányunk esetében szemből, két méterről nem lehetett hallani a ciripelést – de kommentekben várjuk a VT30 tulajdonosok tapasztalatait a dologgal kapcsolatban.

A kezelőgombok (Funkció, +/-, TV, AV és hardveres bekapcsoló) a tévé jobb oldalára, a csatlakozók pedig bal oldalra kerültek. A dugaszok mindegyike a tévé síkjával párhuzamos, ami megkönnyíti a falra szerelést. A csatlakozók elhelyezkedése két USB portot leszámítva rendben van, ezekkel viszont az a gond, hogy túlságosan belülre kerültek és ráadásul felfelé néznek, így nem könnyű hozzájuk férni. A komponens, az egyik AV és az analóg hangkimenetek adapterrel használhatók. HDMI-ből összesen négy áll rendelkezésre: mindegyik oldalra néz és a 2-es számmal jelölt tartalmazza az erősítők felé menő hangcsatornát (ARC). Az oldalsó panel egy harmadik USB-t is rejt, lefelé pedig fülhallgató kimenet is néz. Az extrák között a DVB-T/C és a DVB-S tuner érdemel említést (meg az, hogy utóbbi csatlakozója 13/18 voltos feszültség és 500 mA leadására képes), és ritkaságszámba megy az SD-kártya adapter is. SCART és D-Sub nincs a tévén.

A CIKK MÉG NEM ÉRT VÉGET, KÉRLEK LAPOZZ!