Huawei Ascend Y200 okostelefon teszt

2012. szeptember 24. - spidermanSzólj hozzá!

Olcsó húsnak híg a leve, vagy a kínai gyártó ezúttal tud meglepetést okozni az egyik legolcsóbb androidos mobillal?

A Huawei eltökélten küzd azért, hogy belátható időn belül bekerüljön először az öt, majd a három legnagyobb mobiltelefon-gyártó közé, ennek megfelelően a kínai vállalat termékpalettája egyre szélesebb. Amint azt a CES-en, a Mobile World Congressen és az IFA-n is láttuk, a Huawei több felső- és csúcskategóriás mobillal készül, sőt, saját (egészen erősnek tűnő) rendszerchipet is fejlesztett – emellett azonban a gyártó nem feledkezett meg az olcsó, mennyiségi eladásokat szállító készülékekről sem. Közülük az Ascend G300-at korábban már teszteltük, most pedig az alsó árszegmensben induló Y200-on volt a sor.

Külső

Egy belépő szintű okostelefontól nyilván nem lehet annyit várni, mint egy 100-150 ezer forintba kerülő csúcsmodelltől, akár a külsőt, akár a belsőt, akár a telefon szoftverét nézzük. Ennek megfelelően a Huawei Ascend Y200 nem az a készülék, amely megváltaná a világot – azonban kialakítása, főleg árához mérten, teljesen rendben van. Készülékháza műanyagból készült, de a felületéről egyáltalán nem süt az olcsóság, és az összeszerelés minőségét több drágább készülék is megirigyelhetné. A mobil oldala és előlapja fényes fekete, a hátlap viszont matt és bordázott. Ez utóbbi tulajdonság nemcsak a látványt javítja, hanem jó fogást is biztosít a telefonnak; biztos, hogy nem fog előfordulni az, hogy amikor a készüléket elővesszük a zsebünkből, akkor véletlen kicsúszik a kezünkből.

Az Ascend Y200 előlapján egy 3,5 colos kijelzőt találunk, ekkorát nemigen látunk más gyártók hasonló kategóriájú mobiljai között (azt, hogy hasonló árú, le sem írjuk, mert az Y200 az egyik legolcsóbb készülék jelenleg a piacon, igazi vetélytárs nélkül). A kijelző alatt három érintőgomb (menü, Home, vissza), felette pedig a hangszóró rácsa és a Huawei felirat helyezkedik el. A kínai gyártó szerencsére nem spórolta ki a fényerősségmérő szenzort és a közelségérzékelőt sem, ezek szintén a kijelző feletti részen bújnak meg, noha a visszajelző LED-hez hasonlóan egyáltalán nem látszanak.

A telefon élén lévő kezelőszervek ezúttal sem okoznak különösebb meglepetést: fent a bekapcsoló gombot és a fülhallgató kimenetet, bal oldalt a hangerőszabályzót, lent pedig a microUSB portot találjuk. A Huawei sem gondolta úgy, hogy a fényképezéshez egy dedikált gomb feltétlenül kellene a mobilra – igaz, az Y200-ban lévő kamera minősége miatt erre ezúttal tényleg nincs szükség. A kamera nyílását természetesen hátul találjuk, az objektív mellett közvetlenül pedig a kihangosításkor illetve a telefon csörgésekor használatos hangszóró kapott helyet. A mobil árkategóriája ellenére másodlagos mikrofont is kapott, ez szintén a hátlapra került.



A telefon hátlapjának eltávolítása után az 1250 mAh-ás akkumulátor, a SIM-kártya és a microSD-kártya foglalata tárul elénk. Utóbbi kialakítása – a látszat ellenére – olyan, hogy a telefon kikapcsolása nélkül is tudjuk benne cserélni a kártyát, az előtte lévő nyílás ugyanis elég nagy ehhez.

A készülék dobozában a telefon mellett egy USB kimenettel rendelkező hálózati töltő, egy USB-kábel és némi dokumentáció kapott helyet, a fülhallgató már nem fért bele a keretbe. Ezért persze nem nagy kár, zenehallgatáshoz úgyis saját füles ajánlott használni.

A CIKK MÉG NEM ÉRT VÉGET, KÉRLEK LAPOZZ!