Október 26-án megérkezett a Windows 8, közvetlen ezután pedig a gyártók is elkezdték szépen sorban bejelenteni a Microsoft új operációs rendszerét használó termékeket. Az újdonságok között rengeteg hibrid konstrukció tűnt fel, de megjelentek olyan notebookok is, amelyek esetében a hagyományos elképzeléseket csak egyetlen dologban gondolták tovább a mérnökök, mégpedig abban, hogy a normál kijelzőt érintésérzékeny változatra cserélték. Mostani teszünk alanya, az ASUS VivoBook X202E ez utóbbi csoportba tartozik.
Külső
Amikor a notebookot megkaptuk, már tisztában voltunk azzal, hogy a hozzánk érkezett konfiguráció 170 ezer forintba kerül. Bár a notebookok ára ma már a padlón van, és ezért a pénzért adott esetben akár két másik terméket is lehetne venni, a 12 colos kategóriában ez az árcédula első hallásra igen kellemesnek tűnik. A kicsomagolásnak ennek tudatában vágtunk neki – és rögtön kellemes meglepetéssel szembesültünk. A készülékház ugyanis részben fémből készült: a monitor hátlapja és a gép felső része is szálcsiszolt alumíniumból van, ami elegáns és minőségi megjelenést kölcsönöz a VivoBooknak. Előbbi sötétlila, utóbbi ezüstszínű. A noteszgép alsó része már sima műanyag, viszont az igényesebb fajtából, így az összhatást nem rontja le.
A fémbetéteknek köszönhetően a gép meglehetősen masszív, a monitor hátoldalát például egyáltalán nem lehet benyomni. Nem találtunk kivetni valót az összeszerelésben sem, így a gép azzal együtt is kiváló benyomást tett ránk, hogy formavilágában igazából semmi egyedi nincsen. A 303×200 mm alapterületű készülékház vastagsága példán mindenhol 22 mm, igaz, az ASUS mérnökei egy kis optikai tuninggal elérték, hogy úgy tűnjön, előre felé haladva egyre vékonyabb a borítás. A gép tömege 1,39 kg – ami ebben a kategóriában teljesen átlagosnak mondható.
A notebook borítása anyagából adódóan az ujjlenyomatokra nem igazán érzékeny – kár, hogy mindez a kijelzőről már nem mondható el. Ahogyan korábban már említettük, az ASUS érintésérzékeny panelt szerelt a VivoBook X202E-be, így törvényszerű, hogy a panel tükröződik. Ezt a gyártó sajnos megfejelte még azzal is, hogy a panel TN, tehát a betekintési szögei sem túl jók – erre a következő oldalon még visszatérünk.
A hordozható számítógépeknél már megszokhattunk, hogy a csatlakozókínálat finoman szólva sem teljes, és ezt az ASUS terméke sem tudja megcáfolni. A tajvani vállalat bal oldalra a tápcsatlakozót, az Ethernet portot, a HDMI kimenetet, egy USB 3.0 és egy USB 2.0 portot valamint a Kensington zár helyét építette be, míg jobbra a D-Sub kimenet, egy USB 2.0 csatlakozó, a fülhallgató kimenet és egy SD-kártya olvasó került.
Előre és a gép alsó részére nem kerültek csatlakozók, viszont az alsó részen találjuk meg a processzorhűtő légbeömlő nyílását.
Az ASUS a levegő kivezetésénél egy egészen érdekes megoldást alkalmazott: a ventilátor a zsanér előtt fújja ki a levegőt, ami felfelé, a monitor felé távozik. És, ha már a hátlapnál tartunk, az ASUS úgy alakította ki ezt a részt, hogy sem a memóriát sem a merevlemezt nem lehet ablakon keresztül cserélni, és az akkumulátor sem kihúzható, viszont a hátlap eltávolítása csak néhány csavar kérdése, így ezek a feladatok azért otthoni körülmények között is megoldhatók.
A klaviatúra a modernkori divatnak megfelelően chiclet kialakítású, ennek ellenére kényelmes a gépelés, mert a gombok mérete, keménysége, nyomáspontja és leütési útja is egészen kellemesre sikerült. A billentyűzet azonban még így sem hibátlan, de erről részletesen majd a harmadik oldalon írunk. A tapipad hatalmas, külön gombokat azonban nem szerelt fel az ASUS mellé, a bal és a jobb kattintásnak a tapipad alsó részének bal és jobb fele felel meg. A visszajelző LED-ek a bekapcsolt állapotról, a töltésről, a HDD foglaltságáról, a WiFi állapotáról és a Caps Lock állapotáról adnak visszajelzést. A fényforrások a notebook első élének jobb oldalára kerültek, és kialakításukból adódóan a VivoBook X202E zárt állapotában is látszanak. A zsanérok minden helyzetben stabilan tartják a kijelzőt, de a gépet egy ujjal nem lehet kinyitni, és arra sincs mód, hogy a notebookot teljesen hátrahajtsuk. Ez részben persze az érintőképernyős kialakítás miatt van így, hogy a panel akkor se remegjen túlságosan, ha folyamatosan tapogatjuk.
