Az UHD felbontással a gyártók már kísérleteznek egy ideje, és a fejlesztések a legtöbb vállalatnál, a kereskedelmi forgalomba kerülő termékeket illetően, idénre értek be. Van azonban egy olyan vállalat is a mezőnyben, amely már rendelkezik némi tapasztalattal: a Toshiba a 2010-ben bejelentett szemüveg nélküli 3D-tévéit is UHD felbontású panellel szerelte ugyanis, amit 2D-ben akár ki is lehetett használni. Legalábbis annyira, amennyire a HDMI 1.4a szabvány korlátai engedték, engedik. A 2013-ban megjelent L9-es sorozat nem kínál szemüveg nélküli 3D élményt, viszont UHD felbontás igen: a széria 58 colos példánya járt nálunk.
Külső
A Toshiba mérnökei jól láthatóan külön utakon járnak, ha a dizájnról van szó. A vállalat tévéi könnyen felismerhetők az egyedi formákról és arról, hogy a fejlesztők nem pontosan úgy követik a trendeket, mint ahogyan a riválisok teszik ezt. Ezt természetesen nem negatívumként mondjuk, hanem csupán ténymegállapításként; de szerintünk elég csak ránézni a képekre, és máris érthető, hogy pontosan miről beszélünk. Az 58 colos monstrum fényes fekete, se nem túl vékony, se nem túl vastag kávát kapott, amelyet az alsó részen egy fémbetét valamint középen egy szintén fekete színű, lenyúló elem egészít ki. A Toshiba szerencsére nem használ keret nélküli kialakítást, így maga a panel csak egészen minimális mértékben tükröződik. A mai divatnak megfelelően a vállalat nem tűzdelte tele a kávát mindenféle felirattal, csupán a márkajelzés került fel a készülékre, és ez is egészen ízlésesen: a Toshiba logója lent bal oldalt a fémszínű részen található. Ugyanennek a csíknak a jobb oldalán van a visszajelző LED, és az érzékelőket is erre kell keresni.
A nyak a tévé méretéhez képest egy egészen vékony henger, amelynek alsó része a téglalap alakú, nyitott, szelvényből készült talpba illeszkedik. A talp a tévéhez hasonlóan két színt tartalmaz, a káva alsó részével egyező színű fémet valamint feketét találunk rajta. Az összhatás nagyon jó, annak ellenére, hogy a dizájnnál a mérnökök nem törekedtek a „légies” megjelenésre, így az 58 colos L9-es összességében „tekintélyesnek” mondható.
A Toshiba 58L9363 oldalról sem tűnik különösebben vékonynak (a tévé 55 mm-es), a mai mezőnyben legalábbis semmiképpen. Viszont a kialakítással így is elégedettek voltunk, legfőképpen azért, mert nincsenek álmegoldások, például nincsen úgy 30 mm-es káva, hogy cserébe az elektronikánál 3-4 cm-rel vastagabb a panel. A hátsó rész még így sem teljesen sík, a hangszóróknál 69 mm-es a vastagság, ez azonban nemhogy nem rossz pont, hanem egyenesen jó, hiszen így a lehetőségekhez képest használható hangkeltők kerültek a kijelző alá. Amit kicsit sajnálunk, az az, hogy mélynyomó viszont nincsen.
A csatlakozópanel a szokásos bemeneteket tartalmazza – sajnos jelen pillanatban ez jellemző szinte valamennyi, a piacon lévő UHD tévére. A sztenderd kínálat általában nem rossz pont, egy UHD felbontású tévénél mégsem túl jó. A legfőbb gond az, hogy a tévé csak HDMI 1.4a bemenetekkel rendelkezik, ezért 3840×2160 pixeles felbontás kiválasztásakor legfeljebb 30 Hz-es képfrissítés érhető el. Nyilván a 60 Hz-es képráta nem fog mindenkinek hiányozni (egyelőre ráadásul még 30 fps-es 4K-s tesztadás sincsen, nemhogy olyan, amelyiknél a képráta kétszerese lenne az eddig megszokottnál), azonban az teljesen biztos, hogy ez a tévé sosem lesz képes 60 fps-re. Oldalra három HDMI bemenet (köztük van egy ARC és egy MHL-képes változat is), egy USB, a fülhallgató kimenet valamint az optikai hangkimenet néznek, illetve innen érhető el a CI adapter helye és az SDXC-kártyaolvasó is. Hátulról csatlakoztathatunk az 58L9363-hoz még egy HDMI kábelt, komponens csatlakozót, SCART-ot, D-Subot és vezetékes LAN-t is (de természetesen van WiFi is, amely beépített, így az otthoni hálózat külön adapter nélkül is elérhető). Tunerfronton a szokásos kínálatot kapjuk, így az analóg vevő mellett a tévé mindhárom digitális szabványt tudja kezelni (DVB-T/C/S2).
