Nincs időd napi szinten követni az eseményeket? Iratkozz fel heti hírlevelünkre! E-mail cím:

Kipróbáltuk: LG webOS 2.0

2015. május 08. - Higyed GáborSzólj hozzá!

Az LG a webOS-szel tavaly végre egy jól használható okostévé platformot dobott össze. Megérkezett a második verzió.

Az LG tavaly gyökeresen felforgatta az okostévé piacot, amikor a korábban a HP-tól megvásárolt webOS-t kezdte el a tévéin használni. A platform véleményünk szerint minden gyártó valamennyi korábbi kísérleténél életképesebb lett, de persze nem lett tökéletes, apró hibák, gyermekbetegségek maradtak benne. Az LG 2015-ös okostévéi a felhasználók visszajelzésre alapján szépen tovább is fejlődött. A 2.0-s verzió ugyan nem hoz alapvető változásokat, viszont sok olyan apróság került bele, amely a használhatóságon nagyon sokat javít. Összeszedtük, hogy pontosan mikről is van szó.

Gyorsabb működés

Amíg a korábbi okostévé rendszereknél a tévé mellett egy okostévé szoftver is futott, addig a webOS-ben a működési elv megváltozott, és a tévé a webOS egyik (de a legfontosabb) alkalmazásává alakult át. Ennek az apró módosításnak elvileg nem kellett volna befolyásolnia a tévézési szokásokat, azonban az UI pontosan ezért kissé lassúra sikerült. Tavaly azt írtuk, hogy az okostévé platform sebességével nincsen komolyabb gond, viszont a részletesebb tesztek során kiderült az is, hogy az alapvető tévés funkciók lassúak.

Bekapcsolás után a legutóbb használt bemeneten az élőkép például rögtön látszódott, az okostévé felület behívására vagy akár csak arra is, hogy bemenetet váltsunk viszont már hosszú másodperceket kellett várni. Az LG év közben többször is frissítette a webOS-t, amelyek enyhítették a sebességbeli gondot, de végleges megoldással nem szolgáltak. A webOS 2.0 egyik legfontosabb újdonsága ennek fényében a gyorsabb indulás: papíron 60 százalékot gyorsult a betöltés, ami a gyakorlatban már-már azt jelenti, hogy a bekapcsolás után rögtön indíthatjuk a YouTube-ot vagy beléphetünk a menübe, stb. És nemcsak maga a webOS gyorsult, hanem az alkalmazások is, a YouTube harmadannyi idő alatt indul el, mint egy 2014-es modell esetében.

Szintén a működési sebességhez köthető, hogy a menü a webOS első verziójában relatív lassan töltődött be. A fejlesztők ezt a hibát teljesen eltűntették, így attól már nem kell tartani, hogy akár a főmenü akár valamelyik almenü nem jelenik meg azonnal.

Apró, de fontos finomhangolások

A kezelőfelület alapjaiban nem változott, a programokat továbbra is a képernyő alsó részén megjelenő kártyácskák jelzik, és ugyanolyan maradt a menü dizájnja is. Funkcionalitás terén ugyanakkor történt pár előrelépés. Ezek közül talán a legfontosabb a „My Channels” kártya megjelenése, amely a kedvenc csatornákhoz ad gyors hozzáférési lehetőséget. A 2014-es tévéknél a bemeneteket már le lehetett szúrni a programok közé, tulajdonképpen ez az opció bővült most ki azzal, hogy az aktuálisan nézett csatornát is hozzáadhatjuk a listához. A funkció szempontjából nem releváns, hogy az adott csatorna analóg vagy digitális tuneren keresztül fogható-e. És sikerült megoldani azt is, hogy a menü ne essen szét akkor sem, ha túl sok kártyát rögzítünk: a csatornalista kibontható.

A 2014-es tévék menüjében a legfelső opció a Gyors beállítások volt, ide kellett belépni, ha a kép vagy a hang profilját vagy éppen a képarányt szerettük volna megváltoztatni – csakhogy ez az elhelyezkedés nem volt gyors sem, és egyszerű „megközelíthetőséget” sem nyújtott. A 2015-ös modellekben éppen ezért az LG mérnökei a feje tetejére állították a dolgokat. A Gyors beállítások opció kikerült a menüből, viszont amikor megnyomjuk a menü gombot, akkor nem a klasszikus nézet, hanem a gyors opciók ugranak fel.

Mégpedig az élőkép felett, diszkréten; így az adás vagy a film megszakítása nélkül tudjuk ezeket a paramétereket hangolni. Illetve, ha szükség van rá, akkor a gyorsmenüből tudjuk megnyitni a részletes menüt is (ami viszont így lassabban érhető el). A gyorslehetőségek között az alábbi beállítások változtathatók: színprofil, hangprofil, képarány, automatikus kikapcsolás és gyerekzár.

Átalakult kissé a bemenetek kezelése is: ha megnyomjuk a bemenetválasztót, akkor a korábbi összefoglaló nézet helyett egyből az aktív bemenetek listája ugrik fel, így a forrás kiválasztásához szintén kevesebb kattintásra lesz szükség ezentúl.

További újdonság, hogy ha a jobb szélre mozgatjuk az egeret, akkor felugrik egy oldalsó sáv, amivel az ajánlott tartalmak, az éppen műsoron lévő tartalmak (EPG) és a korábban rögzített felvételek között böngészhetünk. Bármelyiket is választjuk, nem teljes képernyős nézetet kapunk: a választást segítő ablak csak a tévé képének felét foglalja el, így az élőkép továbbra is látszik. Ezt az oldalról beúszó megoldást az LG a mérnökei alighanem a Windows 8-ból kölcsönözték, ám ellentétben az ablakos operációs rendszerrel, a webOS 2.0-ban működik is. Még mindig a menühöz kapcsolódik, hogy megjelentek a menüpontokhoz a magyarázó szövegek. Az LG tévéiben volt már korábban is ilyen, de a webOS első verziójából kimaradt, és csak egy későbbi frissítéssel jelent meg újra ez a lehetőség.

A webOS 2.0 természetesen támogatja a hangalapú keresést, amely elég jól használható magyar nyelven is; például az „egy aprócska kalapocska, benne csacska macska mocska” is működik, és gyorsan fel is ugrik a Macskafogóból az a jelenet, amikor Edlington belép az Intermouse főhadiszállására. A keresési eredmények kategóriákra bontva jelentkeznek, így például a témához kapcsolódó, YouTube-on belül elérhető videók vagy éppen a böngészővel megnézhető találatok is külön-külön fület kaptak.

Alapjaiban azért a régi

A fentiekből jól látszik, hogy a webOS 2.0 alapjaiban nem változott, a fejlesztés ezúttal korántsem olyan nagy léptékű, mint a NetCast-webOS váltásnál – de nyilván nem is várta senki, hogy az LG minden évben újra forradalmasít. Az alkalmazások ennek megfelelően továbbra is kártyák segítségével érhetők el, amelyekből a főképernyőre kilenc fér, sorrendjük pedig tetszőlegesen változtatható.

A szoftver egyszerre több alkalmazást is kezel, amelyek között a balra, oldalt elérhető feladatkezelővel váltogathatunk. A telepített alkalmazások listája a ráncfelvarráson átesett LG Store-ból bővíthető, a kínálatban pedig természetesen ezúttal is vannak hazai vonatkozású appok szép számmal.

Megint új távvezérlő

Az LG a távirányítót elég sokat változtatta az elmúlt években, ami nem feltétlenül baj: a módosításokat ugyanis minden esetben a felhasználói visszajelzések alapján eszközölték. Két éve nagy visszhangot kapott, amikor a felsőkategóriás tévékből a klasszikus kontroller kimaradt, így a tavalyi okostévékhez megint járt a normál távvezérlő és a Magic Motion Remote is. Idén viszont újra csak egy távirányító lesz (van) a felső- és csúcskategóriás tévék dobozában, amely azonban egyesíti a klasszikus és a Magic Motion Remote vezérlők előnyeit.

A kütyü a tavalyi Magic Motion Remote megnagyobbításával született meg, és annyival tud többet elődjénél, hogy a számgombokat és a „színes” gombokat is tartalmazza. Ebből adódóan a vezérlő nehezebb is lett kicsivel, de ez nem befolyásolja a használatot. A gyors próba során arról nem tudtunk kellőképpen meggyőződni, hogy a pontosság változott-e, de mivel ezen a téren már a tavalyi verzió is igen jól teljesített, problémákra nem számítunk.

Ki kapja meg?

Az LG valamennyi 2015-ös közép-, felső- és csúcskategóriás okostévéjét webOS 2.0-val szállítja, ez nyilván nem lehet kérdéses. A CES-en a bejelentéskor természetesen rákérdeztünk arra, hogy vajon azok a vásárlók, akik tavaly vásároltak webOS-es okostévét, azok várhatják-e az új fejlesztéseket. Nemleges választ kaptunk, ami valljuk be, nem volt teljesen váratlan, lévén, hogy a verziókövetést eddig egyetlen gyártó sem vállalta, vagy ha igen, akkor sem lett a dologból semmi. (Itt a Samsung Evolution Kitre gondolunk, amely szépen csendben eltűnt a süllyesztőben.) Viszont április végén fordult a kocka, először nem hivatalos forrásból, majd később hivatalos forrásból is megerősítést nyert, hogy valamilyen formában a 2014-es modellek is megkapják a webOS 2.0 újdonságait. Hogy pontosan mikor, az még nem ismert, de az ígéretek szerint valamikor az év második felében. Azonban azt érdemes megjegyezni, hogy ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy a webOS 2.0 kerül a régi tévékre is! Valószínű, hogy a jelenleg az 1.4-es verziószámnál járó tavalyi szoftverbe érkeznek meg az új funkciók, így arra nincsen garancia, hogy minden új fícsör megjelenik, és várhatóan a sebességbeli ugrás is valamivel kisebb lesz.

Összegzés

Az LG-féle webOS kezelhetőség és használhatóság szempontjából is nagyot lépett előre a 2.0-s verzióval, és mivel a koreai gyártónak egy év előnye van a konkurensekkel szemben (főleg a Samsung-féle Tizenre illetve az Android TV-r gondolunk), idén is könnyen a legjobb okostévé operációs rendszer lehet. Az viszont továbbra is nyitott kérdés, hogy egy-két éven belül akár a Tizen akár az Android TV meg fogja-e tudni szorongatni az LG-t – és persze az is, hogy amennyiben igen, úgy az LG megfontolja-e majd azt, hogy a webOS-t elhagyva (vagy esetleg a belépő szintre „tolva”) átnyergeljen egy másik platformra (Androidra).

TETSZETT A CIKK? OSZD MEG BARÁTAIDDAL!