Nincs időd napi szinten követni az eseményeket? Iratkozz fel heti hírlevelünkre! E-mail cím:

CraftUnique CraftBot PLUS 3D nyomtató teszt

2016. március 03. - spidermanSzólj hozzá!

Ma már nem feltétlenül luxus a 3D nyomtatás; megnéztük, hogyan működik és mire jó egy 3D nyomtató.

Az első otthoni felhasználásra is alkalmas 3D nyomtatók már évekkel ezelőtt megjelentek, ennek ellenére mind a mai napig sokan valami futurisztikus, rettenetesen bonyolult dologra gondolnak, ha a téma, azon belül is egy nyomtató szóba kerül. Pedig a valóság nem is lehetne távolabb ettől, amit kiválóan jelez az is, hogy egyre több az olyan készülék, amit kifejezetten az otthoni felhasználók igényeire szabtak. Mostani tesztünk alanya, a hazai fejlesztésű és gyártású CraftUniqe CraftBot PLUS is ezt a kategóriát erősíti.

Külső

A nyomtatót éppen olyan dobozban kapjuk, mint bármilyen más nagyobb készüléket, és szinte teljesen használatra kész állapotban érkezik. A szinte azért került bele az előző mondatba, mert az alapanyag tekercsének tartóját valamint egy vezetőcsövet fel kell szerelni, ez azonban mindössze kettő csavar ki- és visszahajtását jelenti – ami nem több egy pár perces manővernél. A szállításnál a tálcát rögzítő gumikat kell még eltávolítani, és persze a kábeleket csatlakoztatni – ha viszont ezekkel megvagyunk, akkor a vas máris készen áll a munkára.

A CraftUnique CraftBot PLUS a 350 ezer forintos árkategóriában indul, ami bár nem kevés, de nem is megfizethetetlen. A vállalat a nyomtatót elsősorban otthoni felhasználóknak szánja, de persze profik is használhatják, hiszen kiváló partner lehet például kisebb alkatrészek elkészítésékor vagy tervezésnél a prototípusok előállításánál. Azt látni kell, hogy a CraftBot PLUS nem a legolcsóbb alternatíva a piacon, de ezt kialakítása is tükrözi. Robusztus 43×38×35 cm-es téglatest dizájnját ugyan a tervezők nem gondolták túl, de ezért a minőségi anyagválasztás és felépítés kárpótol. Az ipari jelleg egyébként nem véletlen: hiába készült a kütyü otthoni felhasználásra, a fej precíz mozgásához elengedhetetlen a sziklaszilárd váz.

A nyomtató elöl és fent teljesen nyitott, alul és hátul zárt, míg két oldalán egy-egy plexi feszül. Gombból és csatlakozóból az alapot kapjuk, ami egy bekapcsoló gombot és két USB csatlakozót jelent. Az egyik USB-vel kapcsolódik a nyomtató a számítógépre, a másikba pedig USB sticket dughatunk; ez utóbbi lehetővé teszi, hogy a vezérlő szoftvernek ismerős formátumokat közvetlenül a nyomtatóra töltsük fel.

A fájlok kezelésében, a beállítások megváltoztatásában és néhány alapvető feladat elvégzésében (például anyag befűzése) egy színes, de apró érintőképernyő segít.

Üzembe helyezés

A hardverrel kapcsolatos teendőket az előző részben tulajdonképpen teljesen ki is végeztük. És volt szó arról is, hogy nyomtatni úgy is lehet, hogy a fájlokat USB stickről közvetlenül a nyomtatónak adjuk; érdemesebb ugyanakkor a honlapról letölthető CraftWare-t használni, mert vele rugalmasabban kezelhetők az objektumok. Lehetőség van például arra, hogy egy menetben több, egymás mellé helyezett tárgyat készítsünk el. Kezdetben érdemesebb ugyanakkor apránként haladni, hogy a nyomtatás során szerzett tapasztalatokat később kamatoztatni tudjuk. A szoftver három perc alatt letölthető és feltelepíthető. Ha csak arra van szükség, hogy a modelleket a letöltött fájlokból kinyomtassuk, akkor három gombra lesz szükségünk: egyre a fájl betöltéséhez, egyre a „szeleteléshez”, egyre pedig ahhoz, hogy elindítsuk magát a nyomtatást.

A szeletelés fontos művelet, ennek során készül el a 3D fájlból a nyomtató számára értelmezhető 2D-s nyomatok sokasága, amelyeket egymásra nyomtatva öltenek testet a kinyomtatott tárgyak. A szeletelés során választhatjuk ki a nyomtatási minőséget is, amely fordított arányban áll a nyomtatás sebességével (lévén, hogy a nagyobb pontosság több réteget jelent). Alapból a közepes, magas és ultramagas profilok egyikét lehet kiválasztani, de a profiknak lehetősége van arra, hogy a nyomtatás minden paraméterét (például kocsi mozgási sebessége nyomtatás közben és üresjáratban) egyedileg szabályozzák.

Az alkalmazás több tárgy egymásra helyezése mellett tud még néhány extra trükköt: el lehet fele forgatni például a dolgokat, de lehet változtatni a méretüket is – akár torzítás mellett is. Illetve kérhetjük, hogy a „kényes” helyekre automatikusan támaszték is kerüljön, valamint alsó tálcát is beilleszthetünk. Ez utóbbira akkor lehet szükség, ha a tárgy kevés helyen érintkezik a tálcával, és a nyomtatás során mindig elmozdul. Az STL és OBJ fájlokat lehet megnyitni a CraftWare segítségével, meg azokat az állományokat, amelyeket saját maga hozott létre.

Az összeszerelés és a szoftver feltelepítése után már csak egyetlen teendőnk van, mégpedig az, hogy a nyersanyagot befűzzük. Ez sem bonyolult művelet: a feltekercselt szálat át kell fűzni a vezetőn, majd be a nyomtató fej erre a célra kialakított nyílásába. A kettő közé egy, a csomagolásban mellékelt tubust (műanyag csövet) kell tenni, ami megakadályozza a véletlen törést.

A CIKK MÉG NEM ÉRT VÉGET, KÉRLEK LAPOZZ!