- 2009. május 20., 08:00
A gazdasági válság és a divat egyaránt kedvez a netbookoknak - nem csoda, hogy a felmérések szerint az eladott...

Bár örvendetesen csökken azoknak a száma, akik úgy vesznek netbookot, hogy fogalmuk sincs, az mire képes, és mire lehet használni, még mindig akadnak, akik csak a vásárlás után jönnek rá arra, hogy a boltban kicsinek és aranyosnak látott masinával nem tudnak együtt élni. Ilyenkor lehet hisztizni, és szidni az Intelt/Microsoftot/a netbook gyártóját, de alapvetően felesleges, ugyanis ezek a cégek (különösen az utóbbi) valószínűleg nagy energiát fektetett abba, hogy tudatosítsa a vásárlóközönséggel: a netbook nem képes kiváltani a noteszgépet. Nem is akarja, inkább második (harmadik, negyedik) gépnek való, akkor, ha főleg csak netezni akarunk.

Sajnos ez az üzenet több okból sem „jött át”: egyrészt azok számára, akik nem mélyedtek el komolyabban a témában, egy nagyáruház polcára kirakott netbook nem más, mint egy nagyon aranyos kis noteszgép, másrészt ugyanezen nagy áruházak hirdetési újságjaiban is inkább notebooknak, mint netbooknak nevezik ezeket a masinákat. Vajon hány vásárlónak mondott volna a netbook szó bármi is úgy 6-10 hónapja? Persze a 7”-es Eee PC-k idejében még akkora volt a különbség a két kategória között, hogy rendszerint már a boltban, bekapcsolás után kiderült, nem erre vágyik a vevő, de a 9-10”-es, Windowst futtató gépekről már nehezebb a polcon eldönteni, megfelel-e az igényeinknek. Különösen, ha a sor másik végén ott egy nagyon hasonló kinézetű, szintén windowsos szubnotesz, ötször annyiért.


Igazán aranyosak, de nem mindenre használhatók

Ugyanakkor azt sem szabad elfelejtenünk, hogy vannak noteszgépek, amelyek körülbelül ugyanannyiba kerülnek, mint egy netbook. Ezek azok az olcsó, vagy levetett alkatrészekből álló 15,4”-es gépek, amelyeket sokszor láthatunk akcióban az áruházak polcain. A két gép között csak ár szerint nehéz választani, és aki nincs tisztában a képességekkel, az könnyen kiköthet egy szemrevalóbb netbooknál.

Munka vagy szórakozás?

Egy mai, 100 ezer forint körüli netbook általában a következő hardverekből áll: N270-es Atom, 945-ös lapkakészlet, 1 GB memória, 160-as vinyó, 9-10”-es, 1024x600 pixeles kijelző. Mit kaphatunk még 100 ezer forintért? Több gyártó is kínál olcsó notebookot (például, de nem csak a Fujitsu-Siemens, akinél a cég névváltása miatt a –Siemens utótaggal rendelkező konfigurációk ára igen kedvezően alakul mostanában). 100-110 ezer forintért nagyjából ilyen konfigurációt kaphatunk: Celeron 540, 1 GB RAM, 120-as HDD és 15,4”-es, 1280x800 pixeles kijelző.

Mikor válasszuk az előbbit, és mikor az utóbbit? Nos, egyszerű: bármilyen, kicsit is teljesítményigényes feladat, vagy több nagyobb szoftver együttes használatát igénylő munka esetén sokkal jobban járunk a noteszgéppel. Még az 540-es Celeron is érezhetően gyorsabb az Atomnál, hiszen az utóbbi tervezésekor az energiafogyasztás csökkentésére és nem a teljesítményre koncentráltak. Szintén fontos különbség, és a napi feladatok során pillanatok alatt bosszantó problémák forrása lehet a kijelzők közötti különbség. A 10”-es képméret ugyanis egyszerűen kicsi. Hacsak nem nagyon közelről nézzük, kényelmetlen, és ha közelről nézzük is, akkor sem fér ki rá elég információ. A programok felső menüsora és az eszköztárak a rendelkezésre álló 600 sorból túl sokat foglalnak el, így folyton le-fel kell görgetnünk a képernyőt, sőt, sokszor oldalra is, mert az 1024 pixel szélesség sem mindig elég. A másik, méretből adódó ergonómiai probléma a billentyűzet: persze netbookon is lehet gépelni, de ez igazán kényelmes sosem lesz.


Ennyi minden fér egy netbook kijelzőjére


Ennyi pedig a notebookéra

Persze vannak olyan területek is, ahol a netbookok vannak előnyben. Ilyen például a hordozhatóság: egy 1-1,2 kg körüli netbookot egész nap a táskánkban hordhatunk, nem fogja húzni a vállunkat. Kis méretük miatt nem is kell külön feltűnő hordtáska, nyugodtan elférnek retikülben, válltáskában, és így tovább. Üzemidejük is jobb, mint a hasonló árkategóriás noteszgépek túlnyomó többségének. Ha tehát sokat kell rohangálnunk napközben, használni az internetet, megnézni a leveleinket, chatelni, és jegyzetelni, akkor sokkal jobban járunk egy netbookkal. Nem is csoda, hiszen erre készültek.

Kizáró tényezők

Végezetül van pár olyan feladat, amire teljesen felesleges netbookot venni – számukra ezek megoldhatatlanok. Az első ezek közül a komolyabb programok – Photoshop, AutoCAD és társaik – használata. Meglepő, de sokan vannak, akik kérdezik, hogy és utazás közben képszerkesztésre használhatják-e ezt vagy azt a netbookot. A válasz az, hogy tulajdonképpen igen, csak rengeteget fognak várni, és a kis kijelzőn aligha tudják ellenőrizni az eredményt, a folyamatosan csúcsra járatott rendszer miatt pedig az üzemidő is alaposan lecsökken.

A következő érzékeny pont a HD filmek lejátszása. Sajnos a jelenleg elterjedt 945GSE-ös lapkakészletbe integrált GMA950-es grafikus chip a dekódolásban nem képes támogatni a CPU-t, így már a 720p-s mkv fájlokkal is gondok lesznek (arról nem is beszélve, hogy csak 1024x600 pixel áll rendelkezésünkre a megjelenítéshez). Az újabb lapkakészletekkel a teljesítmény javul majd, ám a kijelző ettől még nem lesz nagyobb.

Összegzés

Otthonra, szöveg-, kép-, vagy videoszerkesztésre, helyhezkötött munkára és több nagyobb szoftver együttes futtatására tehát noteszgépet érdemes választani netbook helyett. Azonban ha arra kell a számítógép, hogy mindig velünk legyen, hozzáférjünk az internethez, kapcsolatban tudjunk maradni munkahelyünkkel, elvégezhessünk alapvető irodai feladatokat, és utazás közben néha megnézhessünk egy normál felbontású filmet is, akkor megfelelő társunk lesz egy netbook.

Címkék