- 2016. február 18., 12:00
A hordozható számítógépek tervezésekor minden arra megy ki, hogy az üzemidő minél hosszabb legyen. Ez néha baj.

A hordozható számítógépekben a legnagyobb fogyasztó a kijelző; amikor a gépet használjuk, a háttérvilágítás folyamatosan be van kapcsolva, hiszen a processzorral ellentétben a képernyő nem mehet pihenőre akkor sem, ha egyszerűen csak olvasunk valamit. A gyártók régóta LED-eket alkalmaznak az energiafelhasználás csökkentése érdekében, de emellett más trükköket is bevetnek, hogy a fogyasztást kordában tartsák. Ezek egyike az is, ha a kijelző tud alkalmazkodni a környezeti fényviszonyokhoz, hogy mindig úgy állítsa be a fényerőt, ahogyan az optimális. Habár ez jól hangzik, a helyzet az, hogy az automatizmus kissé konzervatív, ezért simán előfordulhat, hogy nappal szinte használhatatlan a gép. (Egyébként a probléma egy saját gép kapcsán merült fel, amelynek kijelzőjéről tudtuk, hogy 300 cd/m² fényerőre is képes lenne, de a napfényes szobában sem lehetett belőle 150 cd/m²-nél többet kihozni.) A megoldást az adaptív fényerőállítás kikapcsolása jelenti, ami egyszerűnek hangzik, de a gyakorlatban azért lehetnek buktatók. A probléma forrása leginkább az, hogy nem mindig egyértelmű, hogy mi szabályozza a fényerőt. Ez a legtöbbször a Windows, de lehet egy, a notebook gyártója által kifejlesztett szoftver is. Sőt, akár még a videokártya drájvere is beszállhat a buliba.

A Windows a 7-es verzió óta képes automatikusan állítani a fényerőt, de teljesen logikátlanul; vagyis ezt a funkciót mindenképpen érdemes letiltani. Kattintsunk a tálcán az akku ikonjára és válasszuk ki az Energiagazdálkodási lehetőségeket, azon belül a Séma beállításainak módosítása opciót, legvégül pedig a Speciális energiaellátási beállítások módosítását. A listában keressük meg a Képernyőt, bontsuk ki a lehetőséget, és kapcsoljuk ki az Adaptív fényerő engedélyezését (akkus és hálózatos üzemmód esetén is). Az eredménynek – főleg sötétebb környezetben – elvileg azonnal látszódnia kell, de láttunk már olyan gépet, amelynél csak az újraindítás után „engedte el” a Windows a kijelzőt.

Amennyiben a fényerőt nem vagy nem csak a Windows állítja, úgy szinte biztos, hogy a notebook billentyűzetén lesz egy olyan gyorsgomb (Fn+F valami, általában), amivel az adaptív fényerőállítást ki-/bekapcsolhatjuk. Fontos azonban tudni, hogy ahhoz, hogy az Fn segítségével elérhető funkciókat kapcsolgatni tudjuk, elképzelhető, hogy valamilyen segédprogramot is telepíteni kell. Ezzel kapcsolatban a notebook honlapját érdemes felkeresni, azon minden szükséges információt meg kell, hogy találjunk.

Tipp: fontos még azt is megemlítenünk, hogy az automatikus fényerőállításhoz nagyon hasonló eredményt ad az is, amikor a kijelző nem a környezeti fényviszonyok, hanem az aktuálisan megjelenített tartalom függvényében módosítja a fényerőt, ami gyakorlatilag egyezik a tévéknél/monitoroknál megszokott dinamikus kontraszt fícsörrel. Ebben az esetben a fenti trükkök nyilván nem működnek, viszont érdemes a videokártya kezelőpaneljét átnézni, és kikapcsolni benne a képjavító opciókat – különös tekintettel minden olyan dologra, amelynek nevében az automatikus vagy dinamikus szavak szerepelnek.

Címkék