Szubjektív: Tokió 450 méter magasból
A Tokyo Sukaitsuri, vagyis a Tokyo Skytree 2011-ben érte el a 634 méteres magasságot, idén február óta működik.
Japán fővárosában a földfelszíni tévé- és rádióadások továbbítása sokáig a Tokyo Tower feladata volt; az Eiffel-torony alapján épített, 333 méter magas építmény szerkezete 1958-ban készült el, hamarosan az antennák is a tetejére kerültek, 1961 óta pedig gyakorlatilag folyamatosan működik. A digitális átállást azonban ezzel a toronnyal már nem lehetett megvalósítani, ugyanis a 2000-es évek elején végzett számítások azt igazolták, hogy az antenna nincsen elég magasan ahhoz, hogy az egész várost megfelelő minőségű digitális jellel tudja ellátni. 2006-ban megkezdődtek egy új torony előkészítési munkálatai, 2008-ban pedig már a Tokyo Skytree alapkőletétele is megtörtént. 2010 márciusában a torony elérte a 338 méteres magasságot, amivel Japán legmagasabb épülete lett (az alábbi fotókat 2010 októberében készítettük).
Időközben a torony tervezett magassága kis mértékben megnőtt, 610-ről 634 méterre, amelyet a létesítmény 2011. március 18-án ért el. Ezzel a Tokyo Skytree a világ legmagasabb tornya, és a világ második legmagasabb épülete lett (az első a Burj Kalifa természetesen).
A terezés során az egyik elsődleges szempont a modern technológia és a japán kultúra ötvözése volt – a képek alapján mindenki döntse el maga, hogy ez mennyire sikerült. A Tokyo Skytree javára mi legfeljebb azt írnánk, hogy egyedi – csúnyának semmiképp sem neveznénk, azonban a Tokyo Tower nagyságrendekkel látványosabb (főleg éjszaka), ezt nem igazán lehet vitatni.
A Tokyo Skytree speciális betonból készült, amelyet acélkeret tart. A szerkezet kiválóan ellenáll a földrengéseknek: a 375 méter magasságú külső acélváz 125 méter magasan fixen, felette rugalmasan tartja a torony épületét. A szimulációk alapján ez a struktúra egy földrengésnél keletkező energia nagyjából felét képes elnyelni. 350 méteres magasságban van az első kilátószint, a felsőhöz még további 100 métert kell liftezni – így viszont már nemcsak a felső kilátó szintet érjük el, hanem egyben a legfelső szintet is. 634 méterre természetesen nem lehet feljutni, 451 méternél ugyanis már az antennákat tartó felépítmény kezdődik.
Amikor a toronyban jártunk, az idő kissé párás volt, ezért az idő fotózáshoz nem volt optimális – amelyet tovább rontott az a helyzet, hogy az ablakokhoz sem lehetett teljesen közel menni. Azért igyekeztünk a legjobbat kihozni a helyzetből, a városképről készült fotók a cikk végén találhatók. Bár a Tokyo Skytree alsó kilátószintje is sokkal magasabban van, mint a régi torony felső szinte (amely 250 méterrel van a föld felett), nem teljesen egyértelmű, hogy a kilátás honnan szebb. Az új tévétorony a városközponttól túlságosan is messze van, ezért rengeteg az olyan turistalátványosság, amelyet a régi toronyból jobban látni.
A Tokyo Skytree összesen 65 milliárd yenbe került, amibőll 40 milliárd yent tett ki maga az építkezés. A hatalmas számok ellenére azonban a torony valószínűleg egyáltalán nem rossz befektetés. A fő bevételi forrásokat az antennák bérleti díja mellett a kilátókba szóló jegyértékesítés teszi ki, illetve a létesítmény „alatt” egy pláza is üzemel még. Emellett, bár a hatások még nem teljesen egyértelműek, a Skytree az odalátogató turisták miatt a régió fejlődéséhez is hozzájárulhat. 350 méteres magasságba egyébként 1800, 450 méteres magasságba pedig további 1000 jenért juthatunk fel, ami azt jelenti, hogy ha csak a jegybevétellel számolnánk, „csupán” 25-30 millió látogató elegendő lehet ahhoz, hogy (legalábbis névértékben) behozza az építési költségeket. Ez persze a földtől nagyon elrugaszkodott kalkuláció, ami sem az üzemeltetési költségekkel, sem az egyéb bevételi forrásokkal nem számol, azonban, ha azt is idevesszük még, hogy a Tokyo Towert évente 3-3,5 millió ember keresi fel, látszik, hogy a projekt megtérülése nem tartozik az álom kategóriába.