A The Tech Report munkatársa fogott hat különböző SSD-t, hogy kiderítse, mi igaz a mítoszból, miszerint a rajtuk tárolt adatok elérhetők, miután tönkremennek. És egyáltalán: mennyi ideig használhatók ezek az adattárolók biztonsággal. Azért volt szükség erre a tesztre, mert közismert, hogy a tárolóban lévő NAND cellák a töltéseket nemcsak tárolják, hanem a cella törlésekor valamennyi töltés mindenképpen marad bennük, ami az írások számának növekedésével egyre nagyobb lesz. Ez a töltéshalmozódás később lehetetlenné teszi a nulla-egy állapot megkülönböztetését, ezért a cella tönkre megy. Nagyobb a probléma akkor, ha egy cellában több bitet tárolnak (TLC), hiszen kisebb a mozgástér. A vezérlők úgy védekeznek a hatás ellen, hogy az írásokat az elérhető tárhelyen egyenletesen osztják el, így (elvileg) minden cella azonos terhelést kap, a hibák később jelentkeznek. Ezen túlmenően a gyártók a felhasználó által nem látható tárhellyel is gazdálkodnak (egy 240 GB-os SSD valós kapacitása például 256 GB), de a vége mindenképpen az, hogy elfogy a hibás szektorok áthelyezésére fennálló hely.
A tesztben a következő termékek vettek részt: Corsair Neutron GTX 240GB, Intel 335 Series 240GB, Kingston HyperX 3K 240GB, Samsung 840 Series 250GB és a Samsung 840 Pro 256GB. Mind tipikus, ma is kedvelt típusok. A Samsung 840 kezdett először hibákat produkálni 100 TB írása után (TLC-s, ez várható volt), tönkre pedig 900 TB után ment. Az Intel 700 TB után egyszer csak nem volt hajlandó többet írni, a hibát előre nem jelezte. A Kingston HyperX 3K 600 TB után bírta 800 TB-ig, a Corsair meghajtója 1,1 PB után még 100 TB-ot volt hajlandó írni. Mivel a SandForce chipset tömöríti az adatokat a kevesebb adat írásának érdekében, egy másik Kingston HyperX 3K-val tömörítetlen adatokat írtak. Az 900 TB után jelzett hibát, de 2,1 PB után ment tönkre. Ez is azt mutatja, hogy két, akár azonos gyártósoron, azonos technológiával készült meghajtó között is lehet eltérés az élettartamot tekintve.
Lényeges, hogy melyik meghajtó jelzi előre a hibát, és persze az is, hogy ilyenkor menthetők-e még az adatok. A hiba előrejelzésében a Samsung 840 Pro jól teljesített, 600 TB után szinte azonos tempóban, egészen 2,4 PB írásig egyenletesen növekedett az áthelyezett szektorainak száma. A mérések szerint a meghajtók teljesítménye jelentősen nem, vagy csak az utolsó pillanatokban romlott (kivéve a Samsung 840). Ami az adatok olvashatóságát illeti, csak az Intel és a Kingston meghajtóiról lehetett adatokat olvasni, de csak addig, amíg újra nem indították a gépet (ez nem túl nagy vigasz).
Végül a legfontosabb, milyen élettartammal kalkuláljunk? Egy átlagos felhasználó egy év alatt néhány TB adatot ír fel az SSD-re, csak igazán kevesek érik el a 100 TB-os forgalmat. Ez azt jelenti, hogy a leggyorsabban meghaló Samsung meghajtó is biztonsággal használható 4-5, de akár 10 évig, vagy még tovább is. Az adatok mentéséről viszont gondoskodnunk kell, mert ha beüt a ménkő, akkor már hiába kapunk a fejünkhöz.
