Acer Aspire One 532h teszt

2010. január 15. - mostSzólj hozzá!

A netbookok piacán az ASUS-t is megelőzve az Acer büszkélkedhet a legtöbb eladott géppel. Az Intel új Pine Trail platformjának megjelenésével ők is elkészítették az erre épülő új modelleket, mi pedig az alsóbb kategóriába tartozó 532h-t vizsgáltuk meg közülük.

Az Acer Aspire One első verziójának, a 110-es modellnek a tesztje óta több verzióról írtunk már, egyeseket le is teszteltünk. Az Aspire One 532h az 531h változat közvetlen leszármazottja – az 531 pedig az első Aspire One továbbfejlesztése volt, gyorsabb, 1,66 GHz-es N280-as processzorral. Az 532h újabb lépést jelent: már az Intel új Pine Trail platformjára épül, így valamivel nagyobb teljesítményt és sokkal hosszabb üzemidőt ígér. A Pine Trail részletes tesztjét itt olvashatják – jelen cikkünkben magára a netbookra koncentrálunk.

Külső

Összehasonlítva a 2008 októberében tesztelt Aspire One-nal, egyből látszik, hogy mennyit fejlődött a netbookok kategóriája: nemcsak gyorsabb és nagyobb, de sokkal igényesebb gépnek is tűnik az 532h. Az általunk megvizsgált modell alapszíne a fehér, monitorának fedőlapja viszont fémes hatást keltő pezsgőszínű burkolatot kapott. További dizájnelem a géptest két oldalán végigfutó vékony fémes csík – mindezeknek köszönhetően ez a netbook már inkább néz ki drágább ultrahordozható noteszgépnek, mint egy szuperolcsó netbooknak.

A gép billentyűzete a lehető legjobb helykihasználást biztosító gombokat kapta, szinte alig van hely a két oldalon és az egyes billentyűk között. A kiosztás megszokása számunkra nem okozott gondot, bár pont az általunk többet használt bal oldali Shift lett kisebb, és a jobb oldali maradt normál méretű. Természetesen a 10.1”-es képernyő jelentette fizikai korlátok behatárolják a billentyűzet ergonómiáját is, így például a felső, funkcióbillentyű-sor szokatlanul vékony, ezek tagjait eltalálni nem egyszerű, és hasonlóan aprók a kurzormozgató gombok is. Extra gombokat természetesen nem kapunk. Ha a vezeték nélküli adaptert akarjuk ki- és bekapcsolni, a hangerőt állítani, és így tovább, arra maradnak az Fn gomb és a funkcióbillentyűk kombinációi. Mivel már a 48 Wh-ás akkumulátor is láthatóan kilóg a gép aljából, az asztalra helyezve a billentyűzet rögtön kényelmes, döntött helyzetbe kerül.

A tapipad viszonylag széles, és természetesen támogatja a multitouchos üzemmódot is (jobb szélén pedig görgetősáv van). A mai divatnak megfelelően nincs igazán különválasztva a csuklótámasztól, csak enyhén recézett textúrája teszi érezhetővé, ha jó helyre tesszük ujjunkat. A visszajelző LED-ek a csuklótámasz bal oldali élére kerültek, így lecsukott monitor esetén is látszanak. A készülék kijelzője egyébként nem matt, de egész hatásos tükröződésmentesítő réteg van rajta, így nem viselkedik folyton kiváló tükörként.

Szintén a divatnak és a költséghatékonyságnak megfelelően a kijelzőt a zsanérok tartják zárva, ezek valamivel vastagabbak az eredeti Aspire One-nál, remélhetőleg strapabíróságból is jól vizsgáznak majd. A gép befoglaló méretei 257×185×37 mm (a kevesebb, mint 1”-es vastagságot hirdető matrica természetesen a netbook elején mérhető vastagságra utal), tömege pedig 1222 gramm – látható, hogy a nagyobb kijelző és a hozzá kapcsolódó kiegészítők még a Pine Trail hozta súlycsökkenés mellett is közel 200 grammot tesznek hozzá az eredeti Aspire One merevlemezes változatának tömegéhez.

A gép hátoldalán két fedél alatt lapulnak a felhasználó által is elérhető alkatrészek, ezek közül a memória került a kisebbik alá – ez egyetlen csavar kitekerése után nyitható, így a RAM bővítése egyszerűnek ígérkezik.

A CIKK MÉG NEM ÉRT VÉGET, KÉRLEK LAPOZZ!