Dell Vostro 3300 notebook teszt

2011. április 07. - mostSzólj hozzá!

Címkék:

Az utóbbi időben komoly irányváltás tapasztalható a Dellnél: a szürke üzleti notebookok mellett egyre több izgalmas, dizájnos, egyedi modell készül. Ezek közé tartozik mostani tesztünk alanya, a kisvállalati piacra tervezett Vostro 3300 is.

Érdekes masina ez a Vostro 3300, első ránézésre ugyanis inkább gondolnánk sokat utazó egyéni felhasználók gépnek, mint üzleti modellnek – legalábbis erre utal a színes, metálfényű burkolata és az egyedi formatervezés is. Ugyanakkor a Dell katalógusában a Vostro gépeket a kis- és középvállalatok számára készített gépek között találjuk meg, tehát a gyártó mégsem az otthoni felhasználókat célozza meg a Vostro 3300-zal – de akkor kinek ajánlható ez a gép? Erre voltunk mi is kíváncsiak.

Külső

Az elmúlt években előfordult, hogy egy-egy Dell notebookot kézbe fogva nem feltétlenül a „profin összerakott” kifejezés volt az első, ami eszünkbe jutott, a Vostro 3300 esetében azonban a kialakítással semmi probléma: a gép egyszerűen gyönyörű. Az általunk tesztelt változat metálpiros színben pompázik, ilyen színű alumínium borítja a kijelző hátoldalát és az oldallapokat, míg a monitor kávája és a billentyűzet körüli részt mattfekete műanyag burkolatot kapott. A mattfekete burkolat a monitor kávájának külső részén is folytatódik egy vékony csíkban, ami kényelmes fogást biztosít és a kijelző burkolata is kevésbé koszolódik.

Díszítőelemből csak kettő jutott a gépre: a képernyő hátoldalán a Dell logó egy krómszínű berakás képében pompázik, míg a billentyűzet felett egy fényes csík helyezkedik el, ami egyébként a visszajelző fényeket, az érintőbillentyűket és a bekapcsoló gombot is rejti.

A színezés mellett a gép formaterve sem átlagos, egy enyhén előrefelé szűkülő, ék alakú gépházról van szó, amely igen masszív, nem recseg, nem is zörög. A csukvatartásról szokás szerint a közepes vastagságú zsanérok gondoskodnak, arra pedig, hogy a billentyűzet és a monitor ne koccanjanak össze, az előbbi peremén és az utóbbi felső káváján elhelyezett gumicsíkok vigyáznak. A készülék súlyozása elég jól sikerült, az Dell Vostro 3300 azon kevés gépek közé tartozik, amelynek kijelzője úgy mozgatható, hogy közben az alsó részt nem kell lefognunk.

A billentyűzettel alapvetően elégedettek voltunk. Természetesen a 13,3”-os kijelző fizikailag is behatárolja a gombok számára rendelkezésre álló helyet, így a külön numerikus részről le kell mondanunk. Ehelyett egy többé-kevésbé teljes értékű QWERTY billentyűzetet kapunk, az Enterig bezárólag, jobb oldalon pedig egyetlen oszlopban találjuk a Page Down/Up, Home, Del és End gombokat. Hacsak nem akarunk gyakran sok számot begépelni, akkor ezzel a klaviatúrával nem lesz gondunk. Ergonómia szempontjából a billentyűzet kényelmes, rugózása, merevsége is rendben van.

Extra kapcsolókból ezúttal csak egy van, ami a készülékház elején található és a vezeték nélküli adapterek (Bluetooth és WLAN) kikapcsolására szolgál. Ezen kívül a billentyűzet feletti fényes csík jobb oldalán érintésérzékeny gombok segítségével az alapvető médialejátszáshoz kapcsoló funkciókat érhetjük el és a hangerőt állíthatjuk. A további plusz funkciók az Fn+funkcióbillentyű kombinációkkal aktiválhatóak: az F1 a készenléti üzemmódot kapcsolja be, az F2-vel kikapcsolhatjuk az akkumulátor töltését (ennek akkor lehet jelentősége, ha a gépet folyamatosan hálózati áramról használjuk), az F6 a tapipadot kapcsolja ki és be, az F8 pedig a notebook kijelzője és a külső monitor közötti átkapcsolásra szolgál.

A multitouchos tapipad enyhén balra tolva helyezkedik el, különálló gombokkal fényes kerettel és jobb oldalán görgetősávval. Érzékenysége és a gombok keménysége nagyon jó, utóbbiak nyomkodása hosszabb távon sem fárasztó.

A gépet megfordítva egy mattfekete műanyagból készült burkolatot láthatunk, amelynek középső ajtaja nyitható ki, ha a gépet bővíteni szeretnénk – ám ehhez erős csavarhúzó és még erősebb körmök szükségesek. A Vostro 3300 mérete 325×225×30 mm, tömege pedig 1,95 kg, ezzel még éppen a relatív jól hordozható gépek közé tartozik.

A CIKK MÉG NEM ÉRT VÉGET, KÉRLEK LAPOZZ!