A Mobile World Congressen már láttuk, hogy a HTC hogyan képzeli el 2012-t: a tavalyi évhez képeset mindenképpen kevesebb modellel, szükségképpen sokkal egyszerűbb, ugyanakkor ütős termékpalettával. Barcelonában három modell mutatkozott be, az abszolút csúcskategóriás One X, a felső-csúcskategóriás One S és a középkategóriás One V. Mostani tesztünk alanya a One S lesz, amely, ha az iménti felsoroláshoz szigorúan ragaszkodunk, akkor a középső a sorban – de véleményünk szerint nem egyértelműen gyengébb a One X-hez képest. Hogy miért, az rögtön kiderül.
Külső
A HTC One S külseje alapján a gyártó korábbi telefonjai közül is felfelé lóg ki a sorból, pedig a HTC-re eddig még egyszer sem lehetett azt mondani, hogy spórolt volna az anyagokon vagy elnagyolta volna a tervezést. Persze a mobilok formaterve nem biztos, hogy mindenkinek bejött, a minőséggel és az anyagokkal azonban nem lehetett problémája senkinek. Ezek alapján nagy szó, hogy még mindig tud újat mutatni a tajvani gyártó: a One S érdekességét az adja, hogy felületét egy speciális mikroplazmás eljárással megerősített keramikus réteg alkotja, amely nemcsak előállítási módja miatt egyedi, hanem azért is, mert a HTC saját adatai szerint négyszer keményebb, vagyis négyszer ellenállóbb a különféle sérülésekkel szemben.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a HTC csak a fekete változatnál alkalmazza ezt az eljárást, a szürke ezüst változat felülete anodizált (és szintén keményebb valamivel, mint a hagyományos eloxált alumínium). A lényeg az, hogy a telefont elvileg tok nélkül sem kell félteni, normál felhasználást feltételezve nem fog megkarcolódni. A One S természetesen unibody kialakítású, ami a fenti felületkezelésekkel együtt hihetetlen vékony kialakítást tett lehetővé, a telefon mindösszesen 7,8 milliméteres, amivel nemcsak a HTC, hanem a piac legvékonyabb készüléke is egyben. A HTC dicséretére legyen mondva, hogy ennek ellenére a telefon nem lett túl széles, egészen pontosan 130,9×65×7,8 mm-es, ez még éppen nem lépi át a felhasználók túlnyomó többségének ingerküszöbét. A különleges felületnek egy nagy hátránya azonban van, a mobil eléggé csúszós, a két hetes teszt során többször is előfordult, hogy csak millimétereken múlott, hogy a zsebből előszedett mobil azzal a lendülettel nem esett ki rögtön az ujjaink közül is. A HTC One S tömege 119 gramm, ami egyáltalán nem mondható soknak, még az ingzsebet sem fogja lehúzni.
A One S gyakorlatilag hasáb formájú, de oldalról a színek játéka miatt optikailag úgy tűnik, mintha a kijelző enyhén ívelt lenne. Ez csak szemfényvesztés, és mindössze annak köszönhető, hogy a hátlap két oldalra belógó meghosszabbítása és a kijelző „vége” ívelt vonalban találkozik egymással. A mobil hordozza a HTC stílusjegyeit, így a felső és alsó él ívvezetése már messziről is felismerhetővé teszi.
A mai trendeknek megfelelően az előlapot szinte teljes egészében a 4,3 colos kijelző valamint az alatta lévő fizikai (de szintén érintésre reagáló) gombok foglalják el, ezeket Corning Gorilla Glass védi. A gombokra igazából nem lett volna feltétlenül szükség, mert a HTC Android 4.0-val adja a telefont, de a tajvani gyártó praktikussági okokból mégis úgy döntött, hogy megtartja a vissza, Home és feladatváltó gombokat. A kijelző felett egy diszkrét HTC feliratot találunk, még feljebb pedig a szürke sáv tartalmazza a hangszórókat, a visszajelző LED-et illetve az előlapi kamerát. A fényérzékelő szenzorok alig látszódnak – ezek még éppen a fekete sávban találhatók. A visszajelző LED a fotón nem látszik, mert nincs külön nyílása, a hangszóró számára fúrt apró lyukakon keresztül látszódik a fénye.
A One S oldalai elég üresek: bal oldalt a microUSB portot találjuk, ami töltésre és adatkommunikációra is használható, jobbra pedig a hangerőszabályzó került. Fent a bekapcsoló gomb, a jack audio kimenet és egy második mikrofon, lent pedig a beszélgetés során használatos „fő” mikrofon nyílása található. Sajnos a felsorolásból látszik, hogy a One S sem kapott dedikált gombot a fotók készítéséhez – az androidos gyártók valamiért ezt nem tartják fontosnak.
A hátlapot szinte teljes egészében fémborítás takarja, amely nem is eltávolítható; tehát arra sincs mód, hogy később az akkumulátort házilag cseréljük. A telefon alsó és felső részén viszont két műanyaglapot találunk. Ezek közül a felső a SIM-kártya foglalatát és az antennákat takarja (ami egyébként microSIM), illetve ez a modul rejti a kamerát és a hozzá tartozó LED-es villanót is. Az alsó, nem levehető fedél alatt a hangszórókat találjuk.
A telefon csomagolása egy microUSB kábelt és egy hálózati töltőt (USB töltőfejet) valamint egy sztereo fülhallgatót rejt. Bár a mobil hátulján a beats audio felirat is ott díszeleg, a füles nem kimondottan jó; ha a telefon zenei képességeit teljesen ki szeretnénk használni, érdemes egy jobb minőségű fülest venni mellé.
