A teszt előtt nagyon röviden nézzük meg, hogyan működik a digitális tévé. Az előfizető lakásába a jel digitális formátumban érkezik, ennek előnye, hogy út közben nem szed fel semmilyen zajt. A jelet, mivel a tévék nem tudják értelmezni, egy set-top-box dolgozza fel. A digitális adások kódoltak, dekódolásuk szintén az STB feladata. A set-top-boxból a kép és hang a szokásos analóg és digitális csatlakozókon továbbítható a tévé felé, éppen úgy, mint egy DVD-lejátszó esetében.
Mire van szükség? Alapvetően semmire, az STB-t az előfizetés részeként megkapjuk. Egy HD Ready vagy Full HD-s LCD- vagy plazmatévé viszont mindenképpen ajánlott, e nélkül a minőségbeli plusz gyakorlatilag nem érzékelhető. Vegyük továbbá figyelembe,hogy minden tévéhez külön STB kell, ha valamennyin a digitális adást szeretnénk nézni. (Az analóg adók továbbra is elérhetők maradnak, ha beérjük ezekkel a második tévén, elég egy STB is.) A UPC, attól függően, hogy melyik csomagot rendeljük meg, négyféle készüléket adhat az előfizetés mellé. Az alapot a csak SD csatornákat nyújtó csomag jelenti, ehhez a Pace DC621KU-t kapjuk. A normál felbontású adókat nyújtó, felvételre, és az élő adás megállítására is alkalmas STB a Thomson-féle DCI62. HD adásokhoz a Philips DCR8111/03, vagy merevlemez nélküli változata jár.
Set-top-box
Tesztünkhöz a legnagyobb tudású boxot, a Philips DCR8111-et használtuk. A vevő dizájnja a mai trendbe nagyon jól illeszkedik, a fényes fekete külső a legtöbb tévével harmonizál. Bár az előlap műanyag, nem néz ki rosszul.
Az STB-re négy érintőgomb (bekapcs, csatorna +/- és felvétel) és egy mátrixos kijelző került, jobb oldalt pedig – egy kinyitható fedél alatt – néhány további gombot és a kártyanyílást találjuk, amiben természetesen már benne van a UPC dekóderkártyája is.
Hátra az antenna bemenet mellé egy antenna kimenet is került, ide a hagyományos módon továbbra is csatlakoztathatjuk a tévét, s ugyanazokat az adókat nézhetjük rajta, mint a digitális csomag beüzemelése előtt. (Ha másra nem használjuk, ez arra mindenképpen jó, hogy az egytuneres tévékkel is tudjunk kép-a-képben két csatornát nézni.) A Philips nem volt túlságosan bőkezű a csatlakozókat illetően: van két SCART és egy HDMI kimenet, illetve kapunk S/PDIF, optikai és sztereo audio kimeneteket.
Ezen kívül van két LAN és egy USB port is a hátlapon (ám ezeket nem használhatjuk), valamint egy apró ventilátor is. A légkavaró csendes, nem hangtalan (leginkább este lehet zavaró), s ami még enné is bosszantóbb, folyamatosan üzemel, akkor is, ha az STB ki van kapcsolva. Elhallgattatni csak úgy tudjuk, ha lehúzzuk az alaplapról, ám ehhez szét kell kapni a boxot, amivel ugrik a garancia. Összességében nem voltunk megelégedve az összeszereléssel. Bár látszik, hogy a Philips igyekezett (gumibak tartja a HDD-ket és a ventilátor is), a HDD vibrációját és az így okozott mély búgó hangot nem sikerült megszűntetni, s ez még zavaróbb lehet, mint a ventilátor. Megoldás: szivacs a lábak alá, vagy, a HDD alá – utóbbi megint szereléssel és garanciavesztéssel jár.
Update: Lemértük az STB fogyasztását. Az adatokhoz annyi magyarázatot fűznénk, hogy mivel az éppen nézett adást az STB mindenképpen rögzíti, bekapcsolt állapotban nincs különbség aközött, hogy csak nézzük a tévét, vagy a timeshiftet is használjuk.
• fogyasztás kikapcsolva: 25,6 watt
• fogyasztás bekapcsolva, 1 aktív tunerrel: 31,7 watt
• fogyasztás bekapcsolva, 2 aktív tunerrel: 32,1 watt
• fogyasztás bekapcsolva, 3 aktív tunerrel: 32,4 watt
• fogyasztás kikapcsolva, felvétel közben, 1 tunerrel: 31,2 watt
• fogyasztás kikapcsolva, felvétel közben, 2 tunerrel: 31,4 watt
Az STB a fenti adatok alapján egy hónapban kb. 20 kWh-át fogyaszt, ami a jelenlegi árakon kb. 850 forintba kerül.
Csatornakínálat
A UPC kínálatában jelenleg 77 normál felbontású csatorna, 4 HD csatorna, 4 SD és egy HD mozicsatorna valamint 3 felnőtt csatorna szerepel. A nagyfelbontású adók a következők: National Geographic HD, EuroSport HD, m1 HD, m2 HD és HBO HD. Az NG és a Eurosport túlnyomó többségében HD tartalmat szolgáltat, az HBO-nál ez az arány 40% körüli, míg a közszolgálati adók szinte csak felkonvertált minőségben szolgáltatnak. A felkonvertált műsorok valamivel jobb minőséget adnak, mintha az SD változatok, illetve további előny, hogy a kép mindig 16:9-es arányhoz optimalizáltan jelenik meg. A National Geographic HD és a National Geographic tartalma eltérő, a többi négy HD csatorna viszont ugyanazt adja, mint normál változatuk.
Képminőség
A digitális tévéadás minősége lehet ugyanolyan, lehet jobb és lehet sokkal jobb is, mint az analóg. Minden attól függ, hogy milyen volt az analóg minőség, illetve, hogy milyen tévén és milyen adást nézünk. Egy CRT-s tévén legfeljebb minimális különbséget fogunk látni. LCD- vagy plazmatévén viszont nagyobbat, természetesen a digitális javára. Nincs képzaj, nincs szellemkép és nem torzulnak a színek. Tömörítési zajt viszont felfedezhetünk, igaz ezek az analóg adásnál is jelentkeznek, legfeljebb a képzaj jótékonyan elfedi őket. Emellett gyenge jelerősségnél előfordulhatnak akadozások is – a teszt során erre nem volt példa.
Visszatérve a minőségre, analóg csatornánként változó, hogy mennyivel jobb a digitális adás. Az viszont biztos, hogy a legjobban akkor figyelhető meg a különbség, ha 16:9-es képarányú filmet nézünk, és az LCD-tévét vagy plazmatévét is átállítjuk ennek megfelelő üzemmódra.
A HD adók minősége egyértelműen jobb, nemcsak Full HD, hanem HD Ready készüléken is. A HD adók színei valamivel teltebbek, de ezt inkább úgy fordítanánk meg, hogy az SD adók színei a tompábbak – ez az átméretezés velejárója. Blu-ray filmmel összehasonlítva nagyon kicsi a különbség, s ha megfelelő távolságra ülünk ez is alig látható. Valamennyivel természetesen jobb a Blu-ray, mert a HDTV bitrátája alacsonyabb, és ezért több a tömörítési zaj.
A hangminőségben nagy előrelépést csak akkor tapasztalhatunk, ha külső erősítőnk is van, és csak annál a néhány adónál, ahol 5.1 csatornás hang érkezik. Pl. HBO, Cinemax, NG HD.
