Vodafone Smart N9 okostelefon teszt

Használat közben

A telefonon az Android Go fut, annak is a 8.1-es változata. A rutinosabbaknak ezzel mindent el is mondtunk, merthogy a Vodafone túl sok módosítást nem végzett (nem is végezhetett) a rendszeren. De nyilván akad azért néhány apróság, amelyek nem úgy működnek, mint általában – ezek a módosítások szerencsére inkább hasznosak mint nem.

Navigálni alapvetően a szoftveres gombokkal tudunk, amelyek sorrendje alapból vissza-Home-feladatkezelő, de ezen lehet változtatni, ha szeretnénk. A személyre szabhatóság átlagos, témák például nincsenek, de a háttér megváltoztatható. Az értesítési tárhellyel együtt lenyíló gyorsgombokat tetszőlegesen rendezhetjük el (alapesetben hat látszik belőlük), a programok esetében viszont csak a kezdőképernyőkön lehet mappákat használni, a lefelé görgethető programválasztóban erre nincs lehetőség. A lezáró képernyőn van egy kapcsoló, amivel a mobilt feloldás nélkül is ne zavarj állásba tudjuk küldeni. A kezdőképernyőkhöz kapcsolódó extra, hogy a leggyakrabban használt alkalmazást kitehetjük bal oldalra, amely így egy egyszerű simítással elindítható – igazából nem rossz ez, de semmi komoly előnyt nem ad ahhoz képest, mintha az adott programot ikonnal indítanánk el.

Gépeléshez szintén a Google gyári billentyűzetét kapjuk, amely megfelelően működik, de helyette természetesen pillanatok alatt letölthetünk másikat is, ha valamiért nem lenne szimpatikus. Hasznos fícsör a Vészhelyzet funkció, amelyet a bekapcsoló gomb többszöri megnyomásával aktiválhatunk; hatására a mobil három előre beállított számot felhív, és elküldi a mobil aktuális pozícióját.

Gond a szoftver tudásával nincs, a letisztult Android Go koncepciója működik – illetve akár még működhetne is. A hardver sajnos nem tudja tartani a lépést még a direkt a gyengébb vasra optimalizált, és sok elemében lecsupaszított Androiddal sem. A GPU annyira visszafogja a rendszert, hogy még az alkalmazások közötti váltásnál lévő animációk vagy a kijelző feloldásánál látható effektek is rendszeresen megakadnak (a grafikus teljesítményt mérő GFXBench 5 fps-es eredménye mindent elmond). A szoftverek relatív gyorsan indulnak, és amíg csak egyet-kettőt használunk, a sebességgel nincs gond – az már más kérdés, hogy egy-két program megnyitásán nagyjából két perc telefonozás után mindenki túljut.

Ujjlenyomat-olvasó

Biztonság terén a mobil az ujjlenyomat-olvasót tudja felmutatni, amelyet a telefon feloldásán kívül másra viszont nem tudunk használni; nincs például vendég mód, és nincsen biztonságos tárhely sem azoknak az adatoknak illetve appoknak a tárolására, amelyeket el szeretnénk rejteni. A szenzor azoknak kedvez, akik a hátlapi elhelyezkedést szeretik; sebességével és pontosságával nem volt különösebb probléma, így a mobil lezárásához bátran tudjuk ajánlani.

Alapprogramok

Nem túl meglepő módon az előre telepített programok választéka szinte csak a Google saját appjaira korlátozódik, csak a Facebook és az Instagram valamint a Vodafone néhány alkalmazása (My Vodafone, Start és Tips) visznek némi színt a felhozatalba. Ami persze nem azt jelenti, hogy gondunk lenne a választékkal; az Android Go koncepció egyik lényege éppen ez a fajta letisztultság. A teljes programválaszték az alábbi:

Fényképező

Az elsődleges kamera 13 MP-es, ezt a felbontást 4:3-as képarány mellett hozza. Választhatunk 18:9-es, 16:9-es és 1:1-es képarányt is, de ebben az esetben a felbontás sokkal alacsonyabb lesz. Az objektív fényereje nem túl jó (f/2.0) és a fotók készítését optikai stabilizátor sem segíti. A vezérlőszoftver a jól bevált elrendezést követi: középen látjuk az élő képet, balra néhány kapcsolót, jobbra pedig a fő kezelőket (üzemmód, exponálás, képnézegető). Sajnos a kamera lassú, ami nemcsak a fókuszállítás sebességében mutatkozik meg, hanem abban is, hogy a képek is (relatív) hosszú idő alatt készülnek el.

A képminőség a legjobb esetben is csak átlagos. A felbontással még nem is lenne baj, de a dinamikatartomány, a vonalélesség és a részletesség is csak átlagos. A dinamikatartományon a HDR sajnos csak elméletben segít, a gyakorlatban inkább „kiégett” fotókat eredményez. Az objektív minőségére pedig sajnos jellemző, hogy mélységélességet szinte nem ad, így szinte lehetetlen olyan képet készíteni a telefonnal, amely középen és a széleken egyszerre tud éles lenni.

Habár vannak manuális beállítási lehetőségek is, ezeknek sok hasznát nem fogjuk venni – bármit is állítunk, az a képminőség számottevően nem befolyásolja sajnos. Ha csak hébe-hóba fotózunk, akkor ez a minőség talán elmegy, de a kamera arra semmiképpen sem alkalmas, hogy életünk fontosabb pillanatait élvezhető minőségben örökítsük meg az utókor számára.

Fentiekből adódik, hogy a videók sem sokkal jobbak (a lassú fókusz különösek sok gondot okoz), de ez mondjuk a kisebb gond, mert ezt a funkciót jellemzően kevesebbet használjuk.

A szelfikamera 8 MP-es, és az egyetlen jó tulajdonsága az, hogy tartozik hozzá LED-es villanó – egyébként a minimális fókusztávolsága nem elég rövid, és a szoftver rendszerint olyan hosszú záridővel dolgozik, hogy a képek többsége elmosódik.