Ezek a legfontosabb szempontok NAS vásárlásakor

A NAS egy olyan apró méretű számítógép, amelynek legfontosabb feladata az, hogy a helyi hálózaton keresztül elérhető tárhelyet biztosítson a felhasználók és eszközeik számára. A NAS-ok között az általános teljesítmény mellett az alapfeladathoz kapcsolódó szolgáltatások terén is bőven vannak eltérések, ha pedig az extra szolgáltatásokat is számba vesszük, tényleg szerteágazó a kínálat. Nagyon nem mindegy tehát, hogy milyen modellt választasz. Felesleges drága eszközt venni, ha tényleg csak a fájlokat szeretnéd megosztani, ha viszont sok extra feladatot is a NAS-ra bíznál, költséghatékony lehet egy drágább megoldás, ha vele több más – szintén nem olcsó – eszközt tudsz kiváltani. Megmutatjuk azokat a fontos szempontokat, amiket mindenképpen érdemes mérlegelned a nagy döntés előtt.

Gyorstipp: ebben a cikkben a profi NAS-okról lesz szó, vagyis azokról a modellekről, amikbe magad választhatsz adattárolót, és amit saját igényeidre szabva rugalmasan konfigurálhatsz. Viszont nem szeretnénk szó nélkül elmenni a belépő kategória mellett sem. Akad ugyanis néhány olyan termék, amit direkt kulcsrakész megoldásnak terveztek. A Western Digital-féle My Cloud széria, valamint a Synology BeeStation modellek például ebbe a kategóriába tartoznak: ezek kicsomagolás és bekapcsolás után azonnal használatba vehetők. A kütyük a privát felhő koncepciót képviselik, elsősorban tehát akkor ajánlottak, ha valaki az ismert felhő alapú tárhely szolgáltatások helyett előfizetési díj nélküli saját felhőt üzemeltetne, és nem mellesleg egy alaptudású (fájlmegosztás és médiaszerver funkciókat ellátó) NAS-t is szeretne magának.

Bővítőhelyek száma

A NAS elsődleges feladata az adattárolás. A modern eszközök SATA csatlakozóval ellátott merevlemezeket és SSD-ket, valamint a középkategóriától felfelé jellemzően M.2 csatlakozóval ellátott SSD-ket is tudnak fogadni – a kérdés csak az, mennyit. A helyek száma azért fontos, mert egyrészt meghatározza a maximálisan kiépíthető tárhelyméretet (és a későbbi bővítési lehetőségeket is), másrészt pedig azt, hogy ha a sebesség növelése és/vagy az adatbiztonság miatt RAID-et is használnál, akkor milyen beállítási lehetőségeid vannak. RAID 5 tömbhöz például legalább három HDD-re van szükség, ezért ha ebben gondolkodsz, a kétlemezes NAS-ok eleve kiesnek. Szeretnél segítséget a RAID mód kiválasztásához? Kattints ide. Az otthoni felhasználók számára tervezett modellek jellemzően egy, kettő, négy, esetleg öt vagy hat HDD-t fogadnak, M.2 foglalatból pedig kettőt, esetleg négyet tartalmaznak. Egyes modellek utólag is bővíthetők; ezekhez eSATA vagy USB 3 porton keresztül további négy-nyolc HDD fogadására alkalmas „szekrény” csatlakoztatható. Ha egy NAS csak M.2-es SSD-ket fogad, a slotok száma négy-tíz között lehet.

Otthoni körülmények között általában tökéletesen elég, ha a NAS-t merevlemezekkel töltöd fel, egy SSD-nek elsősorban akkor lehet létjogosultsága, ha nemcsak adattárolásra használod a kütyüt, hanem extra funkciókat is rábízol. A virtuális gépeknek például nagy sebességbeli löketet ad, ha nem HDD-ről, hanem SSD-ről futnak. Illetve ha ügyesen úgy rendezed a szolgáltatásokat, hogy ami mindig aktív, az az SSD-ről fusson, akkor a HDD-ket éjszakára leállíthatod – ez nemcsak a HDD-k élettartamának, hanem a NAS fogyasztásának is jót tesz!

Fontos tudnod, hogy a NAS-t nem kell teljesen feltölteni, a hálózati adattárolók akár már egy HDD-vel is működőképesek, a többi foglalatot később, fokozatosan is feltöltheted.

Csatlakozók

A NAS hálózati csatlakozón keresztül kommunikál, ezért nagyon nem mindegy, hogy Ethernet csatlakozóból milyen került rá. A gigabites LAN ma már az alapszintet jelenti, míg a középkategóriás eszközökre jellemzően 2,5 Gbps-os Ethernet port kerül. Az igazán profi eszközöknél a 10 Gbps-os csatlakozó sem elképzelhetetlen, más kérdés, hogy otthoni körülmények között jó, ha a 2,5 Gbps-os sebességet ki tudod használni. Ezzel együtt mégis azt mondjuk, hogy érdemes a 2,5 Gbps-os csatlakozóhoz ragaszkodni, ha lehet, mert később, ha fejleszted a hálózatot, a NAS is fogja tudni tartani a lépést. (Alternatívaként választhatsz olyan NAS-t is, amely gigabites Ethernet csatlakozót tartalmaz, de bővítőkártyával fejleszthető.)
Ha egynél több hálózati csatlakozó található a NAS-on, akkor két hálózathoz is tudsz vele kapcsolódni, vagy lehetőség van arra is, hogy ugyanazzal a hálózattal párhuzamosan használd őket, növelve ezzel az adatátviteli sebességet.

A NAS-okra szinte biztos, hogy kerül USB csatlakozó is, amire főleg külső HDD-ket (de egyes típusoknál más eszközöket is) köthetsz. Ha egy NAS-hoz készült külső bővítő merevlemezekhez, akkor az szintén USB csatlakozón keresztül kapcsolódik – de vannak olyan modellek is, amelyeknél erre a célra az eATA használatos.

Amennyiben a repertoárban a HDMI is szerepel, akkor a NAS-ra közvetlenül tévét is köthetsz – ideális, ha a hálózati adattárolót médialejátszóként is szeretnéd használni.

Processzor

A processzor alapján a NAS-ok két kategóriába sorolhatók. Az egyszerűbb modellekben ARM chip dolgozik, a profi modellekbe viszont az Intel vagy AMD x86/x64-es processzorai kerülnek. Noha könnyű lenne rávágni, hogy minél erősebb a CPU, annál jobb, ez nem feltétlenül igaz. Virtuális gép futtatásához vagy több IP-kamera kezeléséhez persze kell az Intel vagy az AMD processzorok ereje, ha viszont ezek a feladatok nincsenek képben, az ARM sem rossz választás. Amellett, hogy az ilyen NAS-ok olcsóbbak, jellemzően a fogyasztásuk is kedvezőbben alakul. Arról nem is beszélve, hogy az alacsonyabb hőtermelés miatt ezek a modellek általában csendesebbek is.

Memória

A NAS mindig elég memóriával érkezik ahhoz, hogy az alapfeladatokat – értsd ezalatt a fájlmegosztást – ellássa, de mindig kevés memóriával ahhoz, hogy komolyabb extra feladatokat (pl. Docker vagy virtuális gép futtatása) is rábízhass. Ha ilyen terveid vannak, akkor a bővítés elengedhetetlen. Vásárlás előtt tájékozódj, hogy a kiszemelt modellben lehet-e memóriát bővíteni, és nézd meg azt is, hogy ha igen, akkor használhatsz-e eltérő kapacitású modulokat. Az például elég bosszantó tud lenni, ha a 4 GB RAM-ot csak úgy tudod bővíteni, hogy azt is cserélve két 8 GB-os modulra váltasz.

Operációs rendszer

A NAS-ok többsége a gyártó saját fejlesztésű operációs rendszerét használja – ezek az OS-ek általában Linux alapúak. A kevesebb néha több elv mentén a NAS-ok szoftvere alapesetben a fájlmegosztásra koncentrál, viszont rengeteg alkalmazás várja, hogy aktiváld vagy telepítsd őket. Biztonsági mentések, SQL adatbázis, webszerver, FTP-szerver, email-szerver, DDNS, saját felhő, VPN, multimédiás tartalmak és még sorolhatnánk. A legtöbb feladatra ráadásul nemcsak egy program használható, hanem több alternatíva közül is választhatsz. Általánosságban a nagy gyártók termékeivel nem szokott hiányzó funkció miatt probléma lenni, de azért érdemes előre felmérni az igényeket, és tájékozódni arról, hogy a kiszemelt példány tud-e mindent, amire szükséged van. Virtuális gépet például ARM alapú NAS-okon nem lehet használni.

A NAS-ok sokoldalúságát mutatja, hogy otthoni felhasználóként is simán elképzelhető egy olyan forgatókönyv, amelyben a NAS a tárhely mellett az alábbi extrákat biztosítja:
• dinamikus DNS-szolgáltatás távoli eléréshez
• virtuális gép (Home Assistant okosotthon rendszerhez például)
• médialejátszó
• fénykép tárhely (fotók távoli elrése mobilon)
• fénykép mentés mobil eszközről távoli eléréssel
• VPN-szerver
• adatbázis szerver
• felhő
• biztonsági mentés a helyi hálózatra kapcsolódó gépeknél

További szempontok

Érdemes az aktuálisan felmerülő igények mellett némi teret hagyni a későbbi bővítésre is – egy négylemezes NAS-t például célszerűbb indulásnál három 6 TB-os HDD-vel megtölteni, négy darab 4 TB-os HDD helyett, mert így később a kapacitás még bővíthető.

Ha a NAS-ban van M.2 foglalat, ellenőrizd, hogy az ide beépített SSD tárhelyként is működik-e vagy csak cache-ként – utóbbi otthoni körülmények között túl sok előnyt nem biztosít, ezért ha csak ez a funkció támogatott, nem biztos, hogy megéri a plusz pénzt kiadni csak az M.2 foglalatok miatt. Ide kapcsolódik az is, hogy most már az otthoni termékek között is van pár olyan modell, amelynél csak saját márkás HDD, SSD és RAM szerelhető be az eszközbe – ez nem jelent mindenkinek gondot, de tény, hogy a konfiguráció kialakításánál a választási lehetőségek korlátozottabbak.

Szintén fontos kérdés, sokan mégsem foglalkoznak vele: ez pedig nem más, mint a hálózati adattárolók fogyasztása. A NAS folyamatosan működik, ezért érdemes olyan modellt választani, amelyik energiatakarékos. Optimális esetben a fogyasztás 50 watt alatt marad, így a havi energiaköltség 1000 forint körül alakul. Amikor nézed a specifikációt, ne csak a NAS, hanem a beépíteni tervezett HDD-k energiaigényét is vedd figyelembe!

Végül pedig zajszint: ha a NAS az asztalra vagy az asztalhoz közel kerül, akkor a nagyobb méretű, de lassabban forgó ventilátorok csendesebb működést biztosítanak, mint két kisebb, de gyorsabban pörgő légkavaró – persze a hatékonyság is kisebb. Minden az adott modell képességein múlik, így mindig nézd meg a legalacsonyabb zajszintre vonatkozó információkat is a specifikációban – a 25 dB(A)-s vagy alacsonyabb érték nagyon jónak számít.